A MOL támogatásával került fel az első műholdas jeladó egy fiatal tojóra a Pilis Természetvédelmi Egyesület (PITE) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vándorsólyom-védelmi programjának keretében június 8-án. A szakemberek célja, hogy a madarat nyomon követve megismerjék a legfontosabb megtelepedési területeket, és így hatékonyabb fajvédelmi tervet tudjanak kidolgozni. A program keretében – a MOL és a Norvég Civil Alap támogatásával – összesen négy fiatal vándorsólyomra kerül műholdas jeladó.
A MOL algyői dolgozóinak kezdeményezésére döntött a program támogatásáról, miután a társaság gáztechnológiai telepének tornyain letelepedett egy vándorsólyom. A szakértők szerint rendkívüli eset, hogy a ritka madárfaj elfogad egy ilyen fészket. Legelőször 2006-ban telelt át a vándorsólyom az algyői gáztechnológia műfészkében, és azóta minden évben visszatér. A tervek szerint az ősszel visszatérő példány is jeladót kap.
A vándorsólyom, a világ leggyorsabb élőlénye, az 1960-as években kipusztult hazánkból, mint fészkelő faj. Utolsó sikeres költését 1964-ben regisztrálták. A növényvédőszerek – elsősorban a DDT – széles körben elterjedt használata szó szerint megtizedelte állományát az északi féltekén: a fészkelő párok 90 százaléka eltűnt. Sok országból, így Magyarországról is kipusztult a faj.
A DDT betiltása után a vándorsólymok száma emelkedni kezdett, de napjainkig sem tudta teljesen benépesíteni egykori fészkelőhelyeit. Hazánkban 33 év után, 1997-ben költött ismét sikeresen egy pár. A visszatérés meglehetősen lassú: a párok száma ma sem haladja meg a húszat, ami egyben azt is jelenti, hogy kisszámú, nagyon sérülékeny állományról van szó.
Az eredmények az érdeklődők számára is elérhetők lesznek a www.vandorsolymok.hu oldalon, ahol interaktív térképen lehet majd nyomon követni a madarakat.
(MOL)
.jpg)
