Második alkalommal tartott civil szervezeteknek szóló tréninget a százhalombattai Szülők Fóruma Egyesület (SZFE) április 29-én. Ezúttal a hatékony kommunikációról és az NCA pályázatok szabályos elszámolásáról volt szó. Az SZFE a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati támogatásával valósítja meg a közép-magyarországi régió civil szervezeteinek együttműködését szolgáló, május 30-ig tartó szakmai programját.
Általában rosszul kérnek a civil szervezetek – mondta Görög Mária újságíró, kommunikációs szakember, a tréning egyik előadója -, pedig kérni és elfogadni egyformán meg kell tanulni.
Végig kell gondolnunk, mit tudunk cserébe nyújtani a támogatásért. Például a jó érzést, ami egy jó ügy szolgálatával jár, közvetett szolgáltatásokat, ami egy cserkészcsapat esetében az, hogy kevesebb fiatal cselleng majd az utcán. De ugyanők konkrétabb ellenszolgáltatást is felajánlhatnak, mondjuk azt, hogy feltakarítják az üzem udvarát.
Fontos megtalálni a megfelelő partnert, aki segíteni tud, és az is, hogy az ő fejével próbáljunk gondolkozni. Meg kell ismernünk ahhoz, hogy tudjuk, milyen érdeke fűződhet a tervünk támogatásához.
A civilek hatalmas érzelmi tőkével rendelkeznek, de kevés a tudástőkéjük, mint ahogyan a pénzügyi is. Hajlamosak vizualizálni a nagy ügyet, amit majd megvalósítanak, de kevésbé képesek ugyanezt a partnereikkel is láttatni.
Ha sikeresek akarnak lenni, meg kell tanulniuk az ő nyelvén beszélni. Egy cégvezetőre nem hatnak a nagy érzések és az elhivatottság, különösen nem a félelemből táplálkozó agresszivitás. Azt szeretné tudni, mikor, mit akar a civil szervezet, és pontosan milyen segítség kellene hozzá.
A probléma-központú kommunikációnál sokkal hatékonyabb az eredményorientált beszéd. A „Koszos az utca!” szlogenje sokkal kevesebb embert fog megmozdítani, mint az, hogy „Tisztítsuk meg!”
Nagyon sokan hajlandóak lennének önkéntes munkára, de nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket. Konkrét információkat kell pontosan célba juttatni, mert e nélkül senki sem lép, hiszen elkényelmesedtünk attól a rengeteg impulzustól, ami nap mint nap ér minket.
Egy-egy rendezvény, projekt elindításakor érdemes átgondolni, mi az, amit természetben is meg tudunk kapni, mert a legtöbb támogató sokkal szívesebben ad terméket, szolgáltatást, mint készpénzt. Ezzel egyrészt reklámozza magát, másrészt nagyobb értéket képes biztosítani annál, mint amennyibe neki kerül a támogatás.
A lehetséges támogatókat konkrét elszámolással kell megkeresni. Tudniuk kell, pontosan mire fogjuk fordítani a támogatásukat, és nekik miért éri meg adni. Például a dolgozói ingyen vehetnek részt a rendezvényen, kitesszük a molinóját, beírjuk a programfüzetbe, sajtónyilvánosságot biztosítunk számára. A megállapodásra úgy kell felkészülni, mint egy üzleti tárgyalásra, hiszen az üzleti világban az üzlet nyelvén kell beszélni.
A támogatást persze illik megköszönni. Küldeni meghívót a rendezvényre, ha pedig véget ért, egy-két fotót, amin esetleg látszik a szponzor molinója. Ha mindez elmarad, legközelebb sokkal kisebb esélyünk lesz a támogatónál. A legtöbb cég szereti kiválasztani a patronált szervezeteket, és újakat nagyon nehezen fogadnak el.
Természetes, hogy gondosan felkészülünk az első találkozásra a leendő anyósunkkal, esetleg azt is kiderítjük, melyik a kedvenc virága – jegyzi meg Görög Mária. Ugyanilyen magától értetődőnek kellene lennie, hogy amikor egy cégnél teszünk látogatást, előzőleg megnézzük a honlapját, és megpróbáljunk minél jobban tájékozódni róla. Kár, hogy ezekről a nagyon egyszerű kommunikációs technikákról elfeledkezünk, amikor a civilként a megváltó szerepét játsszuk.







