Öt év után lejár az Európai Parlament mandátuma, ezért mind a 27 tagállamban EP képviselő választást tartanak június 4-e és 7-e között. Magyarországon június 7-én, vasárnap szavazunk.
Ez a választás annyiban különbözik az országgyűlési vagy a helyhatósági választásoktól, hogy listás szavazáson voksolhatunk, tehát nem személyre, hanem a pártok vagy más jelölő szervezetek által összeállított listákra szavazunk. Lista állítására az a szervezet jogosult, amely legalább húszezer érvényes ajánlást gyűjt össze a választópolgároktól. Az egyes listákra leadott szavazatok arányától függ, melyik párt hány mandátumhoz juthat. Hogy melyik listáról kik lehetnek EP képviselők, az dönti el, hogy hányadik helyen szerepelnek a listán.
A Nizzai Szerződés 27 tagállamot figyelembe véve 732-ben állapította meg az EP képviselők számát, de 2009-ben 736 képviselőt választunk. Magyarország 22 mandátumra jogosult. A legtöbb, 96 képviselővel Németország rendelkezik, míg a legkisebbek – Ciprus, Észtország, Luxemburg és Málta mindössze 6-6 mandátumot kap.
Az 1979-es első EP választás óta folyamatosan csökken a részvételi arány, a legutóbbi választáson 46 százalékos volt. Ezt szakértők egyrészt a szavazási fásultsággal magyarázzák, másrészt azzal, hogy az Európai Parlament egyre távolabb kerül az emberektől, akik nem érzik, hogy az ott folyó munka közvetlen hatást gyakorolna életükre. Ez azonban hibás felfogás, ugyanis az EP parlamenti képviselők döntenek az uniós jogszabályokról, amelyek közel félmilliárd ember jelenét és jövőjét határozzák meg.
Az EP képviselők döntenek az uniós pénzügyi források elosztásáról is, emellett várhatóan a jelenleginél is erősebb lesz a képviselők befolyása, ha hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amelynek értelmében ez EP az uniót érintő területeken egyenrangú jogalkotó lesz a tagállamok minisztereivel.
2004-ben huszonnégy helyet kapott Magyarország az Európai Parlamentben. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség 12 képviselőt adhatott, a Magyar Szocialista Párt9-et, a Szabad Demokraták Szövetsége kettőt, a Magyar Demokrata Fórum pedig egyet.
Az EP választás abban is különbözik más választásoktól, hogy ezúttal azok is szavazhatnak, akik uniós állampolgárok, de magyarországi lakóhelyet létesítettek. Nekik április 30-ig kell kérniük felvételüket a névjegyzékbe.
A listát állítani szándékozó pártoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat az Országos Választási Bizottságnál, emellett az adatvédelmi biztosnál is be kell jelenteniük, hogy ajánlószelvényeket fognak gyűjteni. Az összegyűjtött ajánlószelvények leadásának határideje május 8-a, azok érvényességét az OVB állapítja meg három napon belül. Ugyancsak május 8-a a határideje annak, hogy a pártok bejelentsék a listáikat, amelyeken összesen 66 név szerepelhet, de csak az első 22 kerül fel a szavazólapra.
