Ha felhívjuk a 104-et - A gipszmamától az AMBU-fantomig

  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img

A rendelet szerint közvetlen életveszély vagy maradandó egészségkárosodás fenyegetése esetén hívhatjuk ki a mentőket. Többnyire otthoni balesetekhez, mérgezésekhez, súlyos rosszullétekhez kapnak riasztást, de – amint azt Bántó Béla mentőtiszt, az Érdi Mentőállomás állomásvezetője mondja – nagyon nehéz megítélni, mi minősül közvetlen életveszélynek. A beteg ugyanis nem szakember, ő csak azt érzi, hogy nagyon rosszul van, és segítségre szorul. Azért nem minden hívás indokolt, mert például a lázcsillapítás nem tartozik a mentők feladatai közé.

A többség marad
Az Érdi Mentőállomáson jelenleg teljes a létszám. Kilenc és fél mentőápolói státuszuk van, emellett kilenc gépkocsivezető és öt orvos, illetve mentőtiszt teljesít szolgálatot. Az év minden napjának minden órájában indulásra készen kell állniuk. A riasztástól számított egy percen belül ki kell vonulniuk, emellett rendben és tisztán tartani az autót és a „körletet”. Ha vannak is problémáik, azokat nem vihetik magukkal. Egyéni gondjuk nem tartozik sem a betegre, sem annak családjára, ezért minden körülmények között a maximumot kell nyújtaniuk. Mindezt az átlag alatti fizetésért.

- Van fluktuáció – mondja Bántó Béla -, de nem kezelhetetlen. Inkább úgy fogalmaznék, hogy mennek el néha kollegák. Legutóbb februárban távozott egy szakképzett ápoló. Az itteni fizetése négyszeresét ajánlották neki, hát arra nem mondhatott nemet. Tapasztalataink szerint öt év a választóvonal. Aki ennyi időt eltölt a szolgálatnál, nagy valószínűséggel mentős marad.

- Milyen képzettség szükséges ahhoz, hogy itt dolgozhasson valaki?
- Az alapfeltétel az érettségi. Aki egészségügyi szakközépiskolát végzett, ott kapott egy általános ápolói képzettséget, amely után, munka mellett elvégezhet egy kétéves mentőápolói iskolát. Akinek csak érettségije van, egy hónapos helyi kiképzésen vesz részt. Felkészítjük minden olyan esetre, amely a munkája során előfordulhat. Ehhez eszközeink is vannak, így az AMBU-fantom, amelyen az újraélesztést lehet gyakorolni, de van egy modellünk, amelyen a szülés levezetését tanítjuk, ezt egyik kollegánk, Sivinger István bajtárs készítette. Az egyhónapos oktatás ideje alatt az újonc bevetéseken is részt vesz, de önállóan nem dolgozhat, csak miután letette a minimumvizsgát. A gépkocsivezetőnek PÁV I-es vizsgával és két éves gyakorlattal kell rendelkeznie. Esetkocsin csak mentőorvos vagy mentőtiszt dolgozhat.

- A tiszt elnevezés rendfokozatra utal?
- A hetvenes években nagy volt az orvoshiány a mentőknél, akkor indították el a mentőtiszt képzést, amely főiskolai diplomát ad, de semmi köze nincs a rendfokozatokhoz.

- Néhány évvel ezelőtt sok kritika érte a mentőket az autók állapota miatt. Most milyen a helyzet?
- A műszaki feltételekre nem lehet panasz, jó állapotú és jól felszerelt gépkocsikkal dolgozunk. Különbséget kell tenni persze a mentő és az esetkocsi között, mert míg az előbbi csak a legfontosabb felszereléseket viszi magával, az esetkocsi szinte egy mozgó kórház.

A legmodernebb műszerekkel
Fejszés Attila 1987 óta mentős. Büszkén tárja elénk a köznyelvben rohammentőnek titulált gépkocsi berendezéseit. Mint mondja, az autóban minden megtalálható, amire az akut életveszély esetén szükség lehet.

- Ez a legkorszerűbb újraélesztő készülék – mutatja. – Vérnyomást mér, EKG-t készít, és használható defibrillátorként is. Van lélegeztető berendezés, külön felnőttek és kisgyermekek számára, oxigénpalack, vákummatrac, nyakmerevítő, külső pacemaker, emellett a gyógyszerek széles választéka. Külön táskában vannak azok a felszerelések, amelyek akkor szükségesek, ha kisgyerekhez vonulunk ki. A készleteket állandóan ellenőrizzük, pótoljuk, amit felhasználtunk.

Fejes Tamás mentőápolóként dolgozik. Többször elhagyta a pályát, volt futár, telefonos irányító, de minden alkalommal visszatért. Hogy miért? Mert jó érzés, ha segíthet a bajba jutottakon. Sok szenvedő emberrel találkoznak, belelátnak az otthonaikba, tapasztalják, milyen nehéz körülmények között élnek nagyon sokan.
Komár Imre újonc, két hete került az állomásra, most folyik a kiképzése. Egyetemre jár, és reméli, hogy a munkabeosztás lehetővé teszi a tanulmányai folytatását.
- Nálunk az egész család az egészségügyben dolgozik – mondja. – Ennek köszönhetően nem vagyok teljesen amatőr, az alapokkal tisztában vagyok, de szükségem van az itteni oktatásra.

- Melyik egyetemre jár?
- A Műszaki Egyetemre. Orvos szerettem volna lenni, de oda nem vettek fel, így módosítottam. Nem ez az első munkahelyem, eddig is dolgoztam a tanulás mellett, de úgy érzem, ez a munka közelebb áll hozzám. Igyekszem összesűríteni az egyetemen az óráimat, így a tanulással sem lesz baj.

Központi vezénylés
Hívás órák óta nem érkezett. Ez a munka kiszámíthatatlan, talán az időjárási frontokkal lehet némi összefüggés, de a környék mentőállomásai is hatással vannak egymásra. Ha Budaörsön vagy Szigetszentmiklóson kiesik egy autó, akkor az érdinek kell a szomszédos területekre is kivonulnia, emellett természetesen a saját körzetét is ellátnia. Különösen az esetkocsira nagy az igény, az érdi látja el Százhalombattát, Tárnokot, Sóskútot, Pusztazámort és Diósdot is. Hogy hová induljon az autó, azt nem helyben, hanem a központi irányítóban döntik el.

- Eleinte berzenkedtünk a központi vezénylés ellen – mondja Bántó Béla -, mondván, jobban ismerjük a saját körzetünket és jobb döntést tudunk hozni. Az idő azonban bebizonyította, hogy tévedtünk. A központ minden kocsit nyomon tud követni, sőt, a legújabb rendszernek köszönhetően nemcsak azt látja, merre jár egy-egy autó, hanem azt is, használja-e a kék lámpát. A vezénylés előtt ott van minden lehetőség, könnyebben ki tudja választani az optimális megoldást, mint aki csak a saját adottságaival van tisztában.

- Egyre több településen működik 24 órás orvosi ügyelet. Mennyiben segíti ez a munkájukat?
- Nagyon jó, hogy léteznek ezek az ügyeletek, hiszen hatékonyabbá, sokoldalúbbá válik az ellátás. A mentés nem személyfüggő, a legjobb orvos is tehetetlen, ha nincsenek eszközei. Számunkra nem jelentenek konkurenciát, mert mellettük ránk ugyanúgy szükség van.

A mentőállomás folyosójának faliújságján levelek olvashatók. Köszönet egy kéthónapos kisbaba szüleitől, amiért gyorsan és szakszerűen látták el a mentők a gyermeket, egy másik levélben egy feleség hálálkodik a férjével való odaadó törődés miatt, de olvasható itt önkormányzati elismerés is, amiért egy, a városban járt delegáció bajba került tagját mintaszerűen mentette a csapat. Fontos számukra a betegek elismerése, mert ez tartja bennük a lelket, egy-egy siker erőt ad a következő két hónapra.

Aki mentősként dolgozik, elsősorban a segíteni akarás miatt teszi. Más kérdés, hogy mennyire tekinthető életpályának az ápolói munka, hiszen itt nemcsak vérnyomásmérésről vagy az oxigén adagolásáról van szó, hanem sok esetben kemény fizikai igénybevételről is. Nem véletlen, hogy nők csak orvosként vagy irányítóként dolgoznak a mentőknél, mert az csak a feladat egy része, hogy be kell kötni egy infúziót, emellett el is kell vinni a beteget az autóig. Akkor is, ha a negyedik emeletről kell lecipelni, és akkor is, ha száz kilós. Erre egy nő nem alkalmas, de – ahogyan azt Bántó Béla mondja – egy hatvanöt éves férfi sem.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák