Hozzátette: hazánkban 1945 óta öt ember halt meg veszettségben, közülük négyet macska, egyet pedig róka fertőzött meg. Azt is elmondta, hogy régi vágású szakembernek tartja magát, véleménye szerint ugyanis a folyamatossággal szemben előnyösebb az a módszer, amikor rövid időn belül tömegesen kapják meg a kutyák az oltást. Ezért gondolja úgy, hogy – bár a rendelőkben kulturáltabb körülmények között lehet lebonyolítani az immunizálást – még egy ideig szükség lesz az úgynevezett összevezetéses módszerre.

Ezzel nem minden állatorvos ért egyet. Vannak, akik szerint az összevezetéses rendszer felett eljárt az idő, és szorgalmazzák, hogy változzon a szisztéma. Budaörsön például már kizárólag állatorvosi rendelőkben oltanak veszettség ellen, Érden pedig most kezdeményezték az ottani orvosok ugyanezt. A kamara is támogatja javaslatukat, de döntési joggal a kerületi főállatorvos rendelkezik, aki szerint hosszú távon valóban nem tartható az összevezetés, egyelőre azonban nem jött el az átállás ideje. Elsősorban azért nem, mert sok ebtulajdonos csak az oltáskor kerül kapcsolatba az állatorvossal, különösebb gondot nem fordít a kutyájára, gyakori, hogy a beteg állatot sem viszi orvoshoz.

Dr. Fekete Balázs állatorvosnak az a véleménye, hogy a közterületeken, utcasarkokon való oltás nem európai, nincs is rá szükség, hiszen ugyanezt a tevékenységet minden résztvevő számára sokkal kényelmesebben el lehet végezni az állatorvosi rendelőben. Ő nem vesz részt a százhalombattai tömegoltásban, de a rendelőjében vállalja az immunizálást, ráadásul – a versenyképessége érdekében – kedvezményes áron. A két másik százhalombattai állatorvos, dr. Brauswetter Viktor és dr. Kováts Ferenc március 13-a és 27-e között a város különböző helyszínein végzi el a vakcinázást, emellett rendelőjükben is megteszik ugyanezt.

Dr. Brauswetter Viktor úgy látja, a százhalombattai lakosság még nem szokott hozzá, hogy orvosi rendelőbe vigye a kutyát, ezért nagy az igény az összevezetéses oltás iránt. Ha változtatnának a szokásokon, valószínűleg sokkal kevesebb ebet oltatnának be a gazdák. Mint mondja, amúgy is visszaesés várható, hiszen míg az elmúlt két évben az önkormányzat átvállalta az oltás költségeit, az idén már nem szavazta meg a kedvezményt a képviselő-testület. Így az utóbbi két év közel 1800-as létszáma várhatóan visszaesik az azt megelőző időszak 1200-as arányára. Pontosan nem lehet majd tudni, hogy a kutyák hány százaléka kapott védelmet, mert az önkormányzatok már nem vezetnek nyilvántartást a háziállatokról. Akkor derül majd ki, hogy egy-egy kutya nem kapta meg a veszettség elleni oltást, ha megharap valakit, és be kellene mutatni az igazolást.

A kutyák veszettség elleni védelmének biztosítása minden ebtartó kötelessége. Aki elmulasztja, szabálysértést követ el és bírsággal sújtható. Arról nem is szólva, hogy amennyiben oltatlan kutyája megmar valakit, az illetőt be kell oltani, és a szérum az ember számára nem veszélytelen. Az előírás szerint az oltást minden évben ismételni kell, a kölyökkutyáknak három hónapos korukban kell megkapniuk az első, hat hónapon belül pedig az ismétlő vakcinát.
Az oltás 3000 forintba kerül. Emellett a belső paraziták elleni védekezést is ezzel egy időben végzik el, aminek ára a kutya súlyától függ. Tíz kilogrammonként egy 200 forint árú tablettát kell beadni. Március 27-ig ezekkel a költségekkel kell számolniuk az ebtulajdonosoknak. Ezt követően feltehetően többe kerül majd az immunizálás, ezért érdemes még ebben a hónapban túlesni rajta.