Sárkányhajóval a Vogalongán

  • img
  • img

Három évvel ezelőtt, amikor megszűnt a DESE, az ott sportoló gyerekeket átadták a Dunafüredi Vízisport Klubnak, a felnőttek pedig létrehozták a Kajak Mesterek Klubját. A hajókikötő mellett, az ártéren építettek egy csónakházat maguknak, de az csak a hajók tárolására alkalmas. Se öltözködési, se fürdési lehetőség nincs, és mert a gát Duna felőli oldalán található, ha megemelkedik a folyó szintje, elönti a víz.

Ilinyi János, a klub elnök helyettese sajnálja, hogy véget ért egy korszak. Mint mondja, a mostani körülmények nem teszik lehetővé, hogy gyerekekkel is foglalkozzanak, pedig nagyon szerette az utánpótlás-nevelést. Harminckét évig volt edző, hozzá járt a szülő, aki később hozta a gyerekét, és talán lassan az unokák is megjelentek volna. Mint mondja, szép időszak volt, de mindenképpen át kellett már adni a stafétabotot a fiatalabbaknak.

A sport szeretete persze akkor is megmarad az emberben, ha már nem edző, így Ilinyi János is aggodalommal figyeli, vajon mit hoz a jövő a magyar sportolók számára. Úgy látja, minden sportágban érezhető, hogy a rendszerváltás után eltűnt a humanitás, az irányítást átvette a pénz, márpedig pénzzel nem helyettesíthető az áldozat. Ha a jelent összehasonlítja azzal a korszakkal, amikor még ő is versenyzett, feltűnő különbség, hogy míg annak idején egy mezőnyben közel száz ember is indult, ma a 18 év feletti korosztályban ennek csak a töredéke. Versenysport nincs tömegsport nélkül – fűzi hozzá -, nemcsak azokra van szükség, akik bajnokok lesznek, hanem a többiekre is, hogy legyen küzdelem.

Ma már a drága sportágak közé tartozik a kajak – mondja. – Ha valaki versenyezni szeretne, önmagában a tehetség és a szorgalom kevés hozzá. Egy-egy hajó százezrekbe kerül, és a legtöbb egyesület úgy szervez edzőtáborokat, hogy a részvételt a sportolónak kell állnia, ezt pedig nem mindenki tudja vállalni.
A masters kategória alapvetően szabadidősport. Nem csak a mindenáron való csúcsra jutásról szól, ennek ellenére óriási izgalom és nagy harc van minden versenyen. A battai mastersek többsége 40-50 év közötti, máshol azonban vannak jóval idősebbek is. Egy-egy versenyen nem ritka a nyolcvan év fölötti résztvevő sem, aki még kitartóan edzi magát. A sport lényege ugyanis a teljesítmény fokozatos növelése, annak érdekében, hogy a szervezet hozzászokjon az egyre nagyobb terheléshez, később pedig azért van szükség a rendszeres testmozgásra, hogy megmaradjon az elért kondíció.

A battai mesterek saját magukat edzik, akkor mennek le evezni, amikor idejük van rá. Sárkányhajóval is versenyeznek. Az ázsiai eredetű sportágban a hajóban húsz evezős ül, a klasszikus összeállításban 12 férfi és 8 nő, hátul foglal helyet a kormányos, elöl pedig a dobos, aki az ütemet diktálja. Saját sárkányhajójuk nincs a battaiaknak, Csepelre járnak edzésre, ahol van lehetőség bérlésre.

A Masters Országos Bajnokságon évről évre jobb eredményeket érnek el, tavaly egy, idén kettő országos bajnoki címet nyertek. Emellett különleges rendezvényeken is részt vesznek, így a velencei lagunákon, harminc kilométeres távon megrendezett Vogalongán is jelen voltak a tízezernyi induló között.

A százhalombattai Kajak Mesterek Klubja nem zárt közösség, aki tehát szívesen evezne, közéjük állhat. Ilinyi Jánosnál vagy Bécsi Tamásnál jelentkezhetnek az érdeklődők.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák