A Nyugdíjas Pedagógus Klub tagjai folyamatosan érdeklődnek a kultúra iránt. Színházlátogatásokon, szavalóversenyen, szellemi vetélkedőkön vesznek részt. Így érthető, hogy a reneszánsz év alkalmából a Szépművészeti Múzeumban rendezett kiállítást is megtekintettük.
Idegenvezetőnk felkészülten tárta elénk azt a 300 évet, melynek főszereplője a jómódú Medici család volt. Egyes tagjai sok értéket teremtetek. Így lett Firenze, a művészetek, az irodalom, a tudomány központja Európában, melynek szelleme később átterjedt Nyugat és Kelet-Európába is.
A Mediciek firenzei bankár és kereskedő család voltak. 1434-1737 között uralkodtak kisebb megszakításokkal. Bankfiókjaik behálózták egész Európát. Megszerezték a magyar réztermelés egy részét is. A 15. században már Európa egyik leggazdagabb családja, és ettől az időtől Firenze politikai életében is jelentős szerepük volt. Kiemelkedő tagjai: a „bölcs” Cosimo, a „fényes” Lorenzo, Alessandro, aki hercegi címet szerzett. A családból két római pápa is kikerült: X. Leó és VII. Kelemen.
Cosimo 1434-ben lett Firenze uralkodója. Az ő nevéhez fűződik a reneszánsz világnézetének elterjedése. Támogatta a jobb, emberibb életformák kibontakozását. Anyagi támogatást nyújtott a városnak. Könyvtárat hozott létre a S.Marco kolostorban. Hozzálátott a Dóm megépítéséhez, melynek korabeli makettjét láttuk is a kiállításon. Tervezője di Cambio, építője Brunelleschi. Firenze építészetét a nemes egyszerűség jellemzi, ezt láthattuk a kiállításon lévő hatalmas falikárpiton, ami a Medici palotának készült.
Megemlíteném még „fényes” Lorenzot, 1469-től uralkodott. Firenzét kora nagy tudósai és művészei gyülekező helyévé tette, maga is írt verseket. Ekkor élt a kor polihisztora Leonardo da Vinci. Fontos műveket és elméleteket alkotott a fizika, geometria, csillagászat, geológia, anatómia, botanika területén. A kiállításon láttunk tőle – többek között – egy női portrét, ami selymes fényét, barna tónusát annak köszönhette, hogy dióolajat kevert a festékhez. E kor géniuszai közül megemlíteném még Michelangelot, Botticellit, az utóbbitól is láttunk alkotást.
A reneszanszizmus megjelent Magyarországon is. Mátyás király udvara lett a humanizmus központja. Könyvtára, a Corvina a legpompásabb uralkodói könyvtárakkal is versenyzett. Létrejött a budai nyomda, a csillagvizsgáló, a pozsonyi egyetem. Sok itáliai építész, zenész, történetíró (Bonfini) érkezett az udvarba.
A Szépművészeti Múzeumból reneszánsz élményekkel, szépséggel feltöltve a Reneszánsz Panoptikumba mentünk, ahol találkoztunk a korhű öltözékben lévő Janus Pannóniusszal, egy írnokkal, Vitéz Jánossal, a királyi terített asztalnál ülő Mátyás király, Beatrix királyné, Bakócz Tamás, a firenzei követ életnagyságú figuráival, de voltak itt katonák, zenészek, udvarhölgyek is.
Fáradtan ugyan, de élményekkel gazdagodva hagytuk el az utolsó helyszínt.
