Mese, Mese, Mátka…

Este 8 óra van.
- Anya, mesélj! – hangzik két édes, pici szájból. Én pedig mesélek, hol könyvből, hol fejből, a múlt nyárról, a kiesett fogról, a biciklizésről a téren. A legszebb azonban, amikor egy jó nap után a gyerekeim mesélnek nekem.
A Pitypangos Óvoda hagyományaihoz hűen, immár hatodik alkalommal rendezte meg Mese, Mese, Mátka … címmel a költészet napját kis óvodásai és szüleik részére. A gyerekek ilyenkor előadják egymásnak kedvenc meséiket, verseiket, cserébe pedig meghallgathatják a szüleik által írt kis verses, mesés alkotásokat. Alkotások ezek igen, mert megannyi szeretet, képzelet, humor és érzelem árad belőlük. Egy-egy mű hallatán néha elcsodálkozom, hogy az íróban (aki mellett nap mint nap elmegyek) milyen fantáziadús gyermek lakozik.
Minden felnőtt gyerek volt egyszer, csak kevesen emlékeznek rá. Ezen a napon a Pitypangos oviban újra mindenki gyerek, és együtt, családias hangulatban éljük át újra a mesehősök kalandjait. Úgy, ahogy otthon, csak kicsit többen vagyunk…