Tisztelt Olvasók!
Engedjék meg, hogy az alábbiakban egy olyan távfűtéssel kapcsolatos problémára hívjam fel a figyelmüket, amelyet véleményem szerint minden fogyasztónknak hasznos megismerni és megérteni.
A távfűtési rendszer három alapvető részből áll Százhalombattán. Az első a hőenergia megtermelője (DE Rt.), akitől a SZÁKOM Kft. vásárolja a hőenergiát nagynyomású forróvíz formájában. A második az ún. szolgáltatói rendszer (a SZÁKOM Kft-é), amely szétosztja és kisnyomásúvá átalakítja az erőműi hőenergiát. A harmadik az ún. fogyasztói vagy szekunder rendszer (ez a társasházé), amely a szolgáltató által a hőközponton keresztül átadott, kisnyomású, forróvíz alapú hőenergiát szétosztja és a hőleadókon (azaz a radiátorokon keresztül) leadja.
A jogszabályok logikusan rendelkeznek a három rendszer tulajdonosainak jogairól, kötelezettségeiről, így pl. arról, hogy mindenki karbantartja a saját rendszerét és gondoskodik annak megfelelő működéséről - pl. egy társasház esetében a fűtőközeg hidraulikailag helyes elosztásáról. A példát nem véletlenül hoztam fel, később még hivatkozni szeretnék rá.
A SZÁKOM Kft-nek a távfűtésre szerződött társasházzal szemben kötelessége, hogy a társasházi hőközponti helyiségben elhelyezett hőközponti berendezése mindig rendelkezésre álljon használati melegvíz tekintetében, a fűtési időszakban pedig a fűtés tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy az ún. csatlakozási ponton keresztül a társasház mindenkor el tudja venni az általa megigényelt távfűtési energiát. A csatlakozási pont a hőközponti berendezést és a fogyasztói rendszert összekapcsoló gépészeti elem (nevezetesen egy ún. perem, amely két csövet vagy elzáró szerelvényt kapcsol össze).
Arról, hogy a társasház a csatlakozási ponton milyen mértékű, minőségű, vagy éppen időszakosan változó hőenergiát igényel, teljes egészében társasház (általában a közös képviselő) jogosult dönteni. A SZÁKOM Kft. önkényesen nem állíthat le vagy kapcsolhat be hőközpontot, illetve szabályozó szelepet.
A társasház, közös képviselője által megigényelheti a SZÁKOM Kft-től saját hőmenetrendjét, amely rögzíti, hogy milyen külső hőmérséklet esetén induljon, vagy álljon le a hőközpont, figyelembe véve az éppen aktuális belső hőfokokat is. Ez a szabályozás a hőközponti oldalról egy állandó, automatikus hőmérsékletkövetés (optimumkeresés). Az előbb leírtak miatt lehetséges az, hogy kint nulla fok van, a radiátor mégis hideg, mert a lakás hőfoka az előző felfűtési szakaszban elérte a hőmenetrend szerinti megfelelő hőmérsékletet. Természetesen, ennek a fordítottja is előfordulhat, tehát, hogy plusz 15 fokos kinti hőmérséklet esetén is fűt a radiátor, mert az előző lehűlési szakaszban a belső hőmérséklet az igényelt alá süllyedt.
Hangsúlyozom, hogy a hőmenetrendet – aminek része például az éjszakai csökkentés igénylése is - a közös képviselő határozza meg számunkra.
Ez Százhalombattán mind a 77 társasház esetében így működik, és szinte kivétel nélkül nagyon jól.
Az optimális hőmenetrend mellett nagyon fontos az is, hogy a közös képviselő tudja, mit jelent a társasház fűtőközegének (a csövekben és radiátorokban áramló meleg víznek) a hidraulikailag helyes elosztása. Ha a fogyasztói belső rendszer (a csőhálózat) nem megfelelőn osztja szét a csatlakozási ponton kapott hőenergiát az épület különböző részeiben, könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban az időpontban az épület egyik lakásában 22 fok körüli hőmérséklet van, addig a más strangokon lévő lakásokban 27 fok fölötti. Ennek az, az oka, hogy - valószínűleg a beszabályozás hiánya miatt – az egyik lakást ellátó strangvezetéken kevesebb fűtővíz folyik át, mint a többi lakást ellátó strangvezetékeken.
Ebben az esetben fel kell kérni egy szakembert, hogy szabályozza be az elosztóhálózatot úgy, hogy fajlagosan ugyanannyi hőenergiát szállítson minden felszálló fűtési strangvezeték. Ezt strangszabályozó szelepekkel lehet megoldani, és a társasházak többsége meg is tette már.
Az egyenletes hőelosztás társasházi tapasztalatok szerint 10-30 százalékos hőmegtakarítást eredményez. Ennek az, az oka, hogy sehol sincs túlfűtés amiatt, hogy a kevés hőenergiát adó strangvezetékek mentén élők se fázzanak. A beszabályozott fogyasztói vezetékhálózat azt eredményezi, hogy bármely felszálló strangvezeték mentén lévő lakásban szinte ugyanannyi a hőmérséklet, és ha ez jó hőmenetrenddel párosul, akkor elmondható, hogy a közös képviselő mindent megtett a társasház optimális hőellátása érdekében.
Az egyenlőtlen elosztás mellett a rendkívüli túlfűtés is jellemző néhány épületben. Míg egyes lakásokban 23 fok a hőmérséklet, addig máshol 28 fok van, de az összes lakó fizet lényegesen többet a túlfűtés miatt. Az energiával spórolni a strangok beszabályozása mellett csak a fűtés drasztikus visszavételével lehet. Ez persze azzal is jár, hogy le kell mondani arról, hogy valaki télen is alsóneműben tartózkodjon a lakásban.
A SZÁKOM Kft-nek nem feladata, hogy a fogyasztók (társasház) tulajdonában lévő elosztóhálózaton beavatkozásokat végezzen, de jobbító javaslataival az elvégzendő munkák tekintetében mindig segíti a közös képviselőket.
Az is igaz, hogy a legnehezebb a lakók szokásainak a megváltoztatása és annak megértetése, hogy a fűtési energián csak együtt, összefogással lehet megtakarítást elérni. A szemléletformálásban a legnagyobb felelőssége éppen a közös képviselőknek van.
A SZÁKOM Kft. nem ellenérdekelt sem a fogyasztók komfortérzetének növelésében, sem a hőenergia megtakarítására irányuló beavatkozások tekintetében.
Megfelelő szabályozással 20-30 százaléknyi hőenergiát és ezzel pénzt lehet megtakarítani a társasházakban. Tegyenek érte, hogy így legyen!
