Már hetekkel az indulás előtt vártuk, hogy lécre állhassunk. Amikor eljött a nagy nap, megpakolt bőröndünkkel és a kellő sífelszereléssel szálltunk fel a buszra. Utazás közben mindenki azt várta, mikor pillantjuk meg a hófödte hegycsúcsokat. Amikor megérkeztünk, és elfoglaltuk a szobánkat, mindenki rendezkedni kezdett, felhúzni az ágyneműt, kirakni a ruhákat. Hamar eltelt az idő, és vacsorához hívtak. Az asztalnál elmondták, hogy mire kell figyelnünk síelés közben. Az első napon megnézték, ki hogyan síel, melyik csapatba kerül. Délben elmentünk ebédelni, és délután már mindenki a saját oktatójával csúszott.
A második napon már senki sem izgult annyira, hogy mennyire fog neki menni. Gyorsan vége lett a tábornak, amit egy versennyel zártunk le. Mindenki ügyesen teljesített, este pedig bulit csaptunk, aztán ágyba bújtunk. Nehezen aludtunk el azzal a tudattal, hogy másnap haza kell mennünk, de tudtuk, hogy jövőre újra eljövünk.
