Egyik ügyfelem azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy milyen módon és milyen feltételekkel ajándékozhatja lakását gyermekeinek, és milyen jogkövetkezményekkel jár ez az ügylet.
Ahhoz, hogy az ingatlanvagyon elajándékozása jogilag érvényes legyen, az ajándékozónak írásba kell foglaltatnia erre vonatkozó szándékát. Elegendő, hogy ha az ajándékozás alábbi lényeges tartalmát a magánokirattal szemben támasztott követelményeknek megfelelő formában egy, vagy több írásbeli nyilatkozat támasztja alá. A magánokirat az ellenkező bebizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette / elfogadta / magára kötelezőnek ismerte el, ha az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Ha a kiállító nem saját kezűleg írja az okiratot, úgy két tanú aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanúk neve mellett a címük feltüntetésére is szükség van. A kiállító (itt: ajándékozó) aláírását bíró vagy közjegyző is hitelesítheti, illetve ügyvéd / jogtanácsos is ellenjegyezheti (bizonyíthatja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy előtte aláírását saját kezűnek ismerte el).
Az ajándékozási szándékot magába foglaló okiratból ki kell tűnnie az ajándékozó és megajándékozott személyének, az akaratnyilvánításnak, hogy az ajándékozó az ingatlan tulajdonjogát a megajándékozottra ruházza, az ingatlan megkülönböztetésre alkalmas megjelölésének és annak, hogy az átruházás ingyenes volt. Előbbi négy kritérium nélkülözhetetlen eleme az ajándékozási szerződésnek. Ha ezek bármelyike hiányzik, az ajándékozás érvénytelen.
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha az okirat megfelel az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt alaki és tartalmi többlet követelményeknek is. Ingó ajándékozásához ezek a többlet követelmények nem szükségesek, általában ingó ajándékozás nincs alaki szabályozáshoz kötve.
Az ajándékozási szerződés teljesítését – vagyis például az ajándék átadását –megtagadhatja az ajándékozó, ha bizonyítani tudja, hogy ingó esetében az ajánlat tétele, ingatlan esetében a szerződés megkötése után a körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állt be, ami miatt már nem várható el tőle a szerződés teljesítése. Ilyen eset lehet az is, amikor az ajándék kiszolgáltatása a már nehéz helyzetbe került ajándékozó élethelyzetét tovább nehezítené, vagy megélhetését veszélyeztetné, illetve, amikor a megajándékozotthoz fűződő korábbi jó kapcsolata a megajándékozott negatív magatartása miatt romlik meg.
Az ajándékozással kapcsolatos egyéb, szorosan e témához kapcsolódó kérdésekről következő cikkemben írok.
Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címen vagy a 06-30-85-77-560-s telefonon.
.jpg)
