Az olvasó ügyvédje

Komoly változások léptek hatályba 2008. első napjától a lakóingatlan-eladásból szerzett jövedelemre vonatkozó adójogszabályokban. Az adókötelezettség a lakóingatlan-eladásból származó jövedelmet érinti, aminek számítási alapja elsősorban a szerzési és eladási ár különbözete. Ennek adóköteles mértéke eddig az így szerzett jövedelem 25 százaléka volt. Ezt több módon is lehetett csökkenteni, és a 2008. január 1-től hatályba lépett jogszabályok szellemében is csökkenthető. Ilyen jövedelem-csökkentési lehetőségek: a lakóingatlan megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadások, az eladásra került ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költségei, a szerzéskor megfizetett visszterhes vagyonátruházási illeték összege, stb. A kiadásokat hitelt érdemlő módon (például számlával) igazolni kell.

Változás az eddigiekhez képest, hogy ha a lakóingatlan értékesítése a szerzéstől számított öt éven belül történik, és ebből jövedelem keletkezik, ez a jövedelem mindenképpen adóköteles, attól függetlenül, hogy az így jövedelemhez jutó személy ezt az összeget befekteti–e az adásvételt követően újabb lakóingatlanba, vagy sem (kivéve, ha valaki idősotthonbeli elhelyezést vásárol belőle magának vagy családtagjának).

Az eddigi szabályozás alapján a lakásszerzési kedvezmény az alábbi volt: nem kellett megfizetni az adót, vagy az visszajárt abban az esetben, ha a kapott nettó összeget a magánszemély a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa részére lakáscélú felhasználásra (pl. lakásvásárlásra) fordította. Ez a szabályozás a 2007. december 31. napjáig az illetékes földhivatalhoz benyújtott adás-vételi szerződések esetén még élt.

A 2008. január 1. napjától hatályos szabályozás szerint ilyen kedvezmény nincs (esetleg méltányossági kérelem benyújtása esetén). Az új szabályozás alapján konkrét változások:
1.) A korábbi 15 évről 5 évre csökken a földhivatali nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel szereplő (vagy ilyenként feltüntetésre váró) építmény, és a hozzátartozó földrészlet, valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka.
2.) Az átruházásból (eladásból) származó adóköteles jövedelem a szerzés évében, valamint az azt követő évben a teljes jövedelem, a szerzést követő 3. évben ennek 90 százaléka, a 4. évben 60 százaléka, az 5. évben pedig 30 százaléka.
A szerzést követő 6. évben eladott ingatlanból származó jövedelem után már nem kell adózni.

Összefoglalva: a lakó / lakáscélú ingatlan / vagyoni értékű jog átruházásából (eladásából) származó jövedelem a szerzéstől számított 5 éven belül a fentiek alapján adóköteles, akár lakóingatlanba, akár másba kerül befektetésre, míg az 5. év után mindennemű adóteher megszűnik, tehát a szerzéstől számított 6. évben az ebből származó SZJA befizetési kötelezettség megszűnik.

Kedvezmények a hatályos szabályozásban:
1.) Méltányosságból, kérelemre elengedhető, vagy mérsékelhető az adó a kérelmező jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel. Különösen akkor, ha az ingatlan átruházásából származó jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa, vagy vele egy háztartásban élő élettársa lakhatására fordítja.
2.) Nem kell fizetni, illetve vissza lehet igényelni bármely ingatlan (a föld, és földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolog, pl. ház) vagy ehhez fűződő vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóját, ha a magánszemély ebből a jövedelemből az átruházás évében, vagy az azt követő két évben (vagyis az eladástól számított 3 éven belül, beleértve az eladás évét is) maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére az EGT bármely tagállamában, idősek otthonában / fogyatékos személyek lakóotthonában / hasonló intézményben helyet vásárol.

Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címen vagy a 06-30-85-77-560-s telefonon.