A standok előtt mindig állt egy-egy kisebb csoport. Kóstolgattak, vagy csak beszélgetett a méhészekkel. A vitrinekben és a falakon színes és jókedvű kiállítás volt látható: óvodások és iskolások rajzai, installációi méhekről, mézimádó medvékről és természetről.

A kamarateremben különböző kézműves foglalkozások zajlottak, és ugyanitt kapott helyet látványos zöldség-műalkotásaival Tanács Attila mesterszakács, aki tanítja is az élelmiszerszobrászatot.
- Ázsiában az 1300-as évek óta él ez a műfaj. Hozzánk 18-20 éve jutott el először Varga Károly által, aki még mindig a legnagyobb a területen. Magam hidegkonyhai készítményeken munkálkodva találkoztam ezzel a díszítési lehetőséggel. Vannak speciális eszközök a formázáshoz, de az egyéniségemet igazán a kis késekkel tudom belefaragni a zöldségekbe.

Kell hozzá fizikai és lelki felkészültség is. Ha egy nagyobb rendelést kell asztalra varázsolni, gyorsan kell dolgozni, nehogy lekonyuljon az eleje, mire a végére érek. Múló szépségek, de a fotókon megmaradnak. Korábban csak nagyobb cégek rendezvényein alkalmazták, mára talán hétköznapibbá vált. Az esztétikai élményen túl megvan az a haszna is, hogy például az óvodások megismerik a zöldségeket. Mosolyért zöldségvirágot adtam nekik. Fantasztikus mosolyokat kaptam!