Az elmúlt hetekben két új verseskötete - is megjelent Fazekas Istvánnak. Először a Szemednek ideje, majd a gyermekverseket tartalmazó Aranyeső. Előbbit a Felsőmagyarország Kiadó jelentette meg Stefán Tamás illusztrációival, utóbbit a Százhalom Kiadó gondozta, és a szerző nagyobbik lányának, Fazekas Annának a rajzai díszítik.
A Szemednek ideje című kötet borítóján Csoóri Sándor ajánlását olvashatjuk. Többek között ezt írja: „Fazekas István ebben a kis könyvecskéjében ugyanarról a fájdalomról ír, mint amelyről József Attila egyetlen verse, a Nagyon fáj című remekműve tanúskodik.” Nekem még emellett Kisfaludy Sándor műve, a Himfy szerelmei is eszembe jutott, amikor először kézbe vettem a könyvet. Kisfaludy ezt a művét két részre osztotta: a keserű és a boldog szerelem verseire. Fazekas István kötete is két részből áll: a boldog (hitvesi) szerelem verseiből, illetve a csalódás szülte költeményekből. Nagy csalódáshoz nagy hit kell, szokták mondani… Megint Csoórit idézem: „Kereshetné a boldogtalan üdvösséget szeszekben, kicsapongásokban, de ő inkább a költészetben keresi.” Ennek lenyomata ez a külsejében és tartalmában egyaránt értékes versgyűjtemény.
Az Aranyeső című könyvét a kislányainak: Annának és Lilinek ajánlja a szerző. Nem véletlenül, hiszen a versek jelentős része nekik és róluk íródott, szoros és intenzív kapcsolatról tanúskodva apa és gyermekei között. A kötet versei apró életképek a természet, az állatok és az emberek világából. Külön érdekessége az Aranyesőnek, hogy a vidámság hangjai mellett néha mélyebb, komolyabb gyermeki érzések is kifejezésre jutnak, jelezve, hogy nemcsak a felnőtteket érik naponta csalódások és szomorúságok, hanem a gyerekeket is. Vigasztalásukra legyen ez a verseskötet!
