Egy átlagos, 24 kilowatt teljesítményű gázkészülék esetében körülbelül ötven köbméter levegőt kell bejuttatni abba helyiségbe, ahol a készülék van. A kéményben huzatnak kell lennie, hogy eltávolítsa a füstgázt, és beszívja az égéshez szükséges levegőt. A huzathoz mind a két végén nyitott rendszerre van szükség, tehát hiába van például a fürdőszobaajtón szellőzőrács. Ha nincs a külső térből levegő-utánpótlás, akkor nem lehet a kéményben elegendő huzat.

Mitől függ a huzat nagysága?
Alapvetően a kémény méretétől és hatásos magasságától. Ezek adottak, változatlanok, egy nagyon fontos tényező azonban állandóan változik: a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség. A melegebb, ritkább gáz ugyanis felfelé törekszik, ez okozza a huzatot.

Közismert, hogy a kombinált készülékek nyáron is működnek, amikor a padláson akár negyven fok fölé emelkedik a hőmérséklet, tavasszal, ősszel pedig gyakran akkor is fűtünk, amikor nappal akár húsz fok meleg van. A gázkészülékek hatásfokának javítása érdekében a gyártók arra törekednek, hogy a távozó füstgáz hőmérséklete minél alacsonyabb legyen, minél több hőt adjon át a hőcserélőnek. A régi szabályozás szerint a füstgáz hőmérsékletének minimum 150 fokosnak kellett lennie. Ma van olyan készülék, amely esetében ez csak 65 fok. A modern, fokozottan légzáró nyílászárókon nem szökik ki a meleg, de nem jön be rajtuk annyi levegő sem, mint a régi ablakokon. Mindebből az következik, hogy jóval kisebb a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség, ami miatt gyengébb a huzat a kéményünkben, ami miatt az nem képes elegendő levegőt beszívni. Emiatt tökéletlen az égés, szénmonoxid keletkezhet, ami a gyengébb huzat miatt nem tud maradéktalanul eltávozni a kéményen keresztül.

A helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha elszívó ventilátor vagy szagelszívó is működik a lakásban.
Az elszívó ugyanis óránként 300-600 köbméter levegőt szív el, aminek valahogyan pótlódnia kell. Mivel az ablakok és ajtók majdnem légmentesen zárnak, csak a kéményen keresztül jöhet be a levegő. Ilyenkor megfordul a kéményben a huzat, amit az alacsony hőmérsékletű füstgáz nem tud visszafordítani. Ilyenkor a modernebb készülékekbe épített füstgázérzékelő sem tiltja le a készüléket, mert az csak hőt érzékel, és a bejövő levegő lehűti a füstgázt.
Visszhuzatot képes okozni gázkéményben a kandalló is. Annak a kéménye ugyanis jóval nagyobb huzattal rendelkezik, és ha nincs máshonnan levegő-utánpótlása, a gázkéményen át szívja be a levegőt.

Ezek az esetek akkor is előfordulhatnak, ha a gázkémény messze van a szagelszívótól, vagy a kandallótól. Elég, ha véletlen nyitva marad a fűtőhelyiség, a fürdőszoba ajtaja, vagy szellőzőrácsok vannak az ajtón.
Sokan azért nem hiszik el, hogy életveszélyben élnek, mert eddig nem történt bajuk. A baleseteket kivizsgálva sokszor kiderült, hogy az égéstermék egy része már évek óta visszaáramlott a lakásba, de nem érte el azt a koncentrációt, ami balesetet okozhatott volna. De elég volt egy súlyosbító körülmény bekövetkezése, és megtörtént a tragédia. A gázfűtéssel keletkező füstgáz színtelen, szagtalan, kismértékben belélegezve enyhe mérgezési tüneteket, fejfájást, nyomott hangulatot okoz, amit bármi egyéb körülménynek is tulajdoníthatunk.
Ha valaki biztonságban szeretné tudni saját és családja életét, akkor az alábbiakra kell figyelnie.

Abban a helyiségben, ahol a gázkészülék (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, állandó, megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást kell biztosítani külső térből, és tilos elszívó ventillátort használni.
Tilos olyan lakásban szagelszívót, illetve kandallót használni, ahol a gázkészülék helyisége össze van szellőztetve a konyhával, illetve a nappalival, vagy ha közlekedő felé vannak a szellőzők kialakítva, amely nyitott a konyha, illetve a nappali felé.

Tanácsos a gázkészülék helyiségének ajtaját önműködően záró szerkezettel ellátni, hogy véletlenül se maradhasson nyitva, és fokozottan légzáróvá tenni. Ebben az esetben lehet biztonságosan használni a kandallót vagy a szagelszívót, persze mindig ügyelni kell a megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlásra. Emellett jó megoldás a szénmonoxid-érzékelő felszerelése is, ennél biztonságosabb, ha a gázkészüléket külső kazánházban helyezzük el, külön bejárattal. A legjobb megoldás azonban az, ha zárt égésterű (turbós) gázkészüléket szerelünk fel, amelynek függőleges az égéstermék-elvezetése.