Az a kifejezés, hogy „hatvanas évek” számtalan asszociációt indít el széles korosztály fejében. Vagy aktív részese volt valaki, vagy csak halvány, gyerekkori emlékeket őriz a falun átdübörgő, Prágába tartó lánctalpasokról, vagy a retró jegyében virágos, bőszárú nadrággal varázsol már elveszettnek hitt hippi-világot 2007-be. A hatvanas években olyan eszmék eszméltek és olyan események estek meg, amik – retrótól függetlenül – kihatnak a mai napig. Ez a kor (h)ősöket, utódokat és szellemeket (ahogy a könyv alcíme mondja) szült az emberiség számára. Göbölyös N. László könyve a feketék polgárjogi harcaival kezd és végigkíséri a folyamatot, míg végül a legmagasabb kormányzati pozíciókat foglalhatták el. Párhuzamot keres a vietnami és az iraki erősen vitatható, az ő szóhasználatával élve „szennyes” háborúk között. E korszak megszüli a „békeharcos” fogalmát, egy generáció, akik aktív cselekvésbe kezdtek a háborúk ellen – több-kevesebb eredménnyel.

Részben meghirdették a pusztítással szemben az élet élvezetét, a „sex & drugs & rock and roll” jelszavát, ami tartalmában talán sokat változott, de eszméje vadul lángol, és ha jól csinálják, nem simul be sehova, negyven éve az ellenkultúra része. De a könyvből megismerhetjük a különböző diákforradalmakat, anarchista mozgalmakat és gerillaharcokat, amik részben elvezettek napjaink terrorizmusához is. Nem véletlen a szerző, Göbölyös N. László rálátása a korszakra, merthogy eredetileg rock-történész, amely világ születésétől, a hatvanas évektől kezdődően szorosan összefügg az emberiség egyéb történéseivel. Így természetesen könyvében jelentős részt szentel a zenészeknek is: Bob Dylantől, aki „rühellé a prófétaságot”, Bonoig, a U2 énekeséig, aki Nobel-Békedíj-várományos. Kétségtelen, hogy a hatvanas évek lendülete nagyon sok területen a mai napig érzékelhető, és ez a könyv nagyon tisztességes próbálkozás ezen folyamatok bemutatására.