Jánosi György országgyűlési képviselő az utóbbi időben felvállaltan az MSZP belső ellenzékéhez tartozik. Amikor bírál, azt jó szándékkal teszi – mondja -, és ezt azok is tudják, akiket a kritika ér. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy megőrizte érdekérvényesítő képességét, eredményesen lobbizik körzetéért.
- A Halmok Polgári Értékőrző Egyesület Battai Hírlap című kiadványának két utolsó számában is Ön látható a címoldalon. A júniusiban egy olyan fotó alatt, amin egy bőrbakancsos, vállpántos fiatalember hatalmas Árpádsávos zászlót tart. Nem érzi úgy, hogy rossz társaságba keveredett?
- Mindig szívesen nyilatkozom mindenkinek, aki kíváncsi a véleményemre. Nem szoktam különbséget tenni a médiumok között, amennyiben korrekt módon közlik, amit mondtam. Hogy aztán a velem készült írás milyen környezetben jelenik meg, az a lap szerkesztőinek a felelőssége. Természetesen, bánt, hogy a nézeteimmel és a gondolataimmal teljesen ellentétes üzenetű kép mellett látható az enyém, de települési képviselőként nem tehetek különbséget sem a sajtóorgánumok, sem a politikai partnerek között. Tájékoztatási és együttműködési kötelezettségem van mindenkivel szemben, aki az itt élő embereket képviseli, aki tenni akar értük. Emellett másodlagossá válik a politikai hovatartozás.
- Érden és Százhalombattán új, nem szocialista polgármestereket választottak tavaly. Igényt tartanak erre a közös munkára?
- Érden nagyon hamar sikerült megállapodnunk abban, hogy a következő négy év az együttműködés ideje lesz, mert ez szolgálja a városban élőket. Ha majd eljön a választási időszak, megvívjuk a politikai küzdelmeket is. Százhalombattán kicsivel nehezebben indult a kapcsolatfelvétel, de nagyon eredményesen közvetített Szabó Attila szocialista alpolgármester, így mára már itt is szinte mindennaposak az egyeztetések a polgármester úrral.
A települések fejlesztéséhez igazán komoly forrásokat csak a központi és az uniós költségvetésben lehet találni, ezek felett a szociálliberális kormány diszponál. Minden helyi vezetőnek érdeke az együttműködés, aminek egyébként lehet még egy nagyon fontos hozadéka is. Ha helyi szinten normalizált viszonyok között, közös célokért dolgozunk együtt, akkor talán politikai ellenfélként is korrektebben viselkedünk majd a választási időszakban.
- Néhány éve hangsúlyozottan visszavonult a nagypolitikától, sokszor nyilvánosan is bírálja a szocialista vezetésű kormányt. Törvényszerű lenne, hogy ezzel együtt csökken a befolyása, vagyis kevesebb sikerrel érvényesítheti a körzetében élők érdekeit.
- Egyáltalán nincs így. Vannak belső vitáink, de jó szándék vezet, amikor bírálok, ezt belül is érezni kell.
- És érzik?
- Van, aki fél a bírálattól, van, aki megérti, hogy hosszabb távon gondolkodom. Azt szeretném, ha az MSZP erős párt maradna, és a következő ciklusban is folytathatná a kormányzást.
Hogy ez mennyire nem befolyásolja a lehetőségeimet a helyi érdekek érvényesítésére, azt jelzi a panelpályázatok sorozatos sikere, vagy a legutóbbi parlamenti döntés az önálló kistérség létrehozásáról. Kormányzati szinten is komoly viták előzték meg, de végül mellém állt a kormány és úgy gondolom, azok mellé, akik Érden, Százhalombattán, Diósdon és Tárnokon élnek. Július 1-jétől önálló kistérséghez tartoznak, amely földrajzilag is egységesebb a budaörsinél, és – mivel kevesebb település tartozik hozzá -, átláthatóbban, hatékonyabban használhatja fel a céltámogatásokat. A megegyezés érdekében sikerült elérni, hogy Érd számos olyan törvény adta előjogáról lemondjon, amely amiatt illetné meg, hogy a területén él a kistérség lakosságának több mint a fele. Így a négy település közösen dönti el, hogy ki legyen az összefogás elnöke, hol legyen az önálló munkaszervezet központja, és emellett pénzügyi kérdésekben is egyenlő szavazata lesz mind a négy polgármesternek, Érd ugyanis lemondott a vétójogáról.
De ha visszakanyarodunk a helyi érdekek képviseletéhez, pozitív példaként említhetném a Pesovár művészeti iskola európai uniós táncház-pályázatát, aminek az előzetes tárgyalások alapján igen komoly esélye van a sikerre. Megjegyzem, ebben a várt eredményben az önkormányzat hozzáállásának is jelentős szerepe van. Jelenleg folyik egy ennél is nagyobb horderejű pályázat előkészítése, amely során 2-2,5 milliárdos uniós támogatást is elnyerhet egy-egy település a főtere rehabilitációjára. Ezt augusztus-szeptember folyamán írja ki a kormány.
- Legutóbbi ülésén arról döntött a képviselő-testület, hogy vállalkozói tőke bevonásával valósul meg a főtér beépítése.
- Ez egy választási ciklusokon átívelő program, aminek az előkészítése során nyilván nem lehetett vele tisztában a városvezetés, hogy milyen pályázati forrásokat lehet majd igénybe venni. Végig kell gondolni a lehetőségeket, hiszen ekkora összegről butaság lenne lemondani.
- Az Érd és Batta közötti kerékpárutat a budaörsi kistérség építteti. Hiába állt rendelkezésre a pályázaton elnyert uniós támogatás, nagyon sokat késett a kivitelezés, amivel aztán sok problémája volt, illetve van is a helyieknek.
- Ez is azt bizonyítja, hogy minél távolabb van a kistérség központja, annál lassabban őrölnek Isten malmai.
- Az érdiek már abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem Kerepestarcsán, hanem a SOTE-ban látják el őket, ha kórházba kell menniük. Mi lesz a battaiakkal?
- A Regionális Egészségügyi Tanács (RET) és a megyei közgyűlés változtathatja meg beutalási rendet. A közgyűlés nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy minél több beteget és ezzel fejlesztési forrást irányítson az egyetlen megmaradt kórházába, Kerepestarcsára.
- Sinkovicz László alelnök legutóbb azt nyilatkozta, hogy Százhalombattát is a SOTE-hoz sorolnák, mivel azt szeretnék, ha az egy kistérséghez tartozó településeket egy intézmény látná el.
- Ez az elképzelés a RET-ben is. Egyébként azt is szorgalmazom, hogy fogadja be az egészségbiztosító a százhalombattai rendelő egynapos sebészeti ellátását, ebben az esetben ugyanis a nyugati tapasztalatok alapján a felére csökkenne a kórházi ellátás iránti igény.
- A rendelőt működtető cég igazgatója nem valami optimista a pályázat sikerét illetően.
- Én még nem tartom lezártnak ezt az ügyet.
- Nagyon sokat bírálta a kormányt a reformok kapcsán. Hisz egyáltalán ezeknek a létjogosultságában?
- A nagy ellátórendszerek reformja, a konvergencia-program megkerülhetetlen, hiszen az ország jövőjéről, a gazdasági, pénzügyi stabilitásról van szó. Amit bíráltam, az a sokszor ötletelelésnek tűnő gondolkodás, ami ennek a felismerését követte. A kapkodás miatt nagyon sok hiba csúszott a megvalósításba, sok intézkedést kénytelen volt visszavonni a minisztérium, amikor a bevezetés után szembesült a társadalmi hatásával.
- És, tanult a hibákból a kormány?
- Folyamatosan tanulnia kell. Be kell látni, hogy annyira nem sürgethet az idő, hogy ne jusson a társadalmi, szakmai egyeztetésre. Ha van elegendő idő, nyitottság, türelem és kompromisszumkészség, akkor kialakulhat az a konszenzus, ami alapján érdemes és értelmes előre lépni. Jó példa erre a digitális átállásról szóló kétharmados törvény, amit öt párti konszenzussal sikerült a parlament elé terjeszteni és elfogadtatni, annak ellenére, hogy a médiát érinti, amire különösen érzékeny valamennyi politikai erő.
- A kormány szerint a legnagyobb ellenzéki párt máris elveszítette a népszavazást. Én ezt nem teljesen értem, ha csak úgy nem, hogy a vizitdíj és a tandíj eltörlésével összeborulhat a költségvetés, ami talán mindannyiunkat veszteségként érintene. Önnek mi a véleménye?
- A népszavazással a kormány kap egy újabb esélyt, hogy tisztán, világosan és őszintén elmagyarázza az embereknek a reformlépések szükségességét és célját. Nagyon remélem, hogy tud élni ezzel a lehetőséggel.
- Ha valaki, akkor a politikus mindenről kifejtheti a véleményét a nyilvánosság előtt, és ehhez számtalan fórum a rendelkezésére áll. Mi szüksége van egy politikusnak arra, hogy versekben is megfogalmazza a gondolatait?
- Nehéz kérdés. Az írás gyakran nem tudatos, de valószínű, hogy kevés volt már számomra az a fórumrendszer, amit a politika kínál. Lehet, hogy versekben világosabban, tisztábban lehet beszélni a számomra fontos értékekről, és olyanokat is el lehet érni velük, akik már nem kíváncsiak a politikai fórumokra.
- A kiábrándultság ma Magyarországon nem állapot, hanem folyamat. Mi lehet a vége?
- Mindig vannak pillanatok, amik észhez térítik a politikai pártokat. Jön a tervezett népszavazás, azután pedig az európai parlamenti választás 2009-ben. Ezek világosan és kőkeményen szembesíthetnek minden politikai erőt azzal, amit az emberek gondolnak róluk. Bolond az a politikus, aki nem tanul, nem hagyja magát észhez téríteni.