Második alkalommal adott otthont a SZISZKI annak a központi, írásbeli, középiskolai felvételi vizsgának, amelyet az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsga Központ dolgozott ki és ajánlott. Kistérségünk 454 tanulója matematikából átlagosan 17, magyar nyelvből és irodalomból 31 pontot ért el a tantárgyanként elérhető ötvenből.
A felmérésre január 29-én, illetve február 3-án került sor. A vizsgázóknak több mint fele százhalombattai volt, sokan érkeztek Érdről, kevesebben a környező településekről. A középiskolák munkaközösségei eldönthették, hogy a központi feladatlapok szerint vizsgáztatnak, vagy maguk határozzák meg a felvételi feltételeit. A SZISZKI pedagógusai néhány nap alatt kijavították a dolgozatokat, így szülőknek, diákoknak lehetőségük nyílt február 7-én azok megtekintésére, értékelésére. Kettőszázötvenegyen éltek a lehetőséggel.
Dr. Horváth Béla igazgató értékelése szerint az anyanyelvből, irodalomból jó eredményt értek el a vizsgázók, mintegy 30 %-uk megközelítette a csúcsteljesítményt, de a matematikavizsga eredményei gyengének bizonyultak. A tanulók jelentős része 25-30 %-os teljesítményt ért el. Volt, aki 45 pontot gyűjtött össze, de akadt, aki csupán kilencet.
A központi, felvételi feladatlapok egyértelműen a tanulók képességeit, készségeit vizsgálták, tantárgyanként tíz-tíz kérdést és több alpontot tartalmaztak. Elég volt a legapróbb figyelmetlenség, pontatlanság, a felvételiző értékes pontokat veszíthetett. A tanulók szerint az anyanyelvi és irodalmi kérdések könnyűek voltak. De számos szülő nehezményezte, hogy tévéműsorokkal kapcsolatosan fogalmaztak meg kérdéseket. Horváth Béla igazgató szerint nem volt abban semmi kivetnivaló, egy táblázat értékelése volt a feladat. Például olyan, mintha egy menetrendben kellene eligazodniuk a tanulóknak. És, aki erre képtelen, az, látens analfabéta. Néhány szülő viszont másként látja a kérdést: a feladatokhoz sem az anyanyelvi, sem az irodalomoktatásnak nincs semmi köze. Azt sugallják a diákoknak, arra bíztatják őket, hogy sekélyes tartalmú show-műsorokat, amerikai, mexikói vagy ausztrál szappan-operákat nézzenek naphosszat. Mások szerint viszont azok is részesei az életünknek. A tanulók talán azért hallgattak, mert az öt feladat megoldása azoknak is könnyű volt, akik esetleg egyetlen tévéadást sem láttak.
A matematikafeladatok megoldása már keményebb dió volt. Sok tanuló szerint kevés volt a rendelkezésre álló negyvenöt perc. Úgy mondták, még legalább tíz percre lett volna szükségük valamennyi megoldására. A szülők szerint pontatlanság, figyelmetlenség miatt vesztettek pontokat gyermekeik. Egy szülő elmondta: egyik feladat például arról szólt, hogy a tanulónak a megoldás mellett le kellett írnia annak gondolatmenetét is. Gyermeke ezt elmulasztotta, ezért nem ért el pontot. Néhány megkérdezett pedagógus szerint a logikus gondolkodás hiánya miatt teljesítettek gyengén a tanulók. Török József igazgatóhelyettes szerint nyitott kapukat döngetnek azok a pedagógusok, akik azt mondják: új tankönyvek, az új szemlélethez igazított tantervek szükségesek a készségek, képességek fejlesztéséhez. A két évvel korábbi közoktatási törvény módosítása ugyanis már tartalmazza ezeket az új elemeket. A tantestületek dönthetik el, hogy változtatnak-e korábbi szemléletükön. Ugyancsak ők dönthetik el, hogy milyen tankönyvcsaládot preferálnak. A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy leszakadás tapasztalható iskolásaink szövegértésében, szövegalkotásában, a matematika-logika terén. Ezért égető szükség van az alsó tagozaton a fejlesztő pedagógusok alkalmazására, beépítve a kötelező heti óraszámba. Idén az érettségi feladatait már az új szemlélet jegyében állítják össze, ami lépésre készteti a középiskolákat. Jó lenne – mondta –, ha az általános iskolákba is mielőbb begyűrűznének ezek az elemek.
Talán már be is gyűrűzött, hiszen a tavalyinál harmadával többen vettek részt idén a központi felvételi vizsgán. Azok a nyolcadikosok is – például az érdi Vörösmarty gimnázium felvételizői –, akik számára nem volt kötelező a központi megmérettetés. De nem kell átesni a ló másik oldalára, mondják mások, hiszen az elsajátított ismeretek nélkül nem sokat ér a képességek, készségek fejlesztése sem.
Dr. Horváth Béla igazgató értékelése szerint az anyanyelvből, irodalomból jó eredményt értek el a vizsgázók, mintegy 30 %-uk megközelítette a csúcsteljesítményt, de a matematikavizsga eredményei gyengének bizonyultak. A tanulók jelentős része 25-30 %-os teljesítményt ért el. Volt, aki 45 pontot gyűjtött össze, de akadt, aki csupán kilencet.
A központi, felvételi feladatlapok egyértelműen a tanulók képességeit, készségeit vizsgálták, tantárgyanként tíz-tíz kérdést és több alpontot tartalmaztak. Elég volt a legapróbb figyelmetlenség, pontatlanság, a felvételiző értékes pontokat veszíthetett. A tanulók szerint az anyanyelvi és irodalmi kérdések könnyűek voltak. De számos szülő nehezményezte, hogy tévéműsorokkal kapcsolatosan fogalmaztak meg kérdéseket. Horváth Béla igazgató szerint nem volt abban semmi kivetnivaló, egy táblázat értékelése volt a feladat. Például olyan, mintha egy menetrendben kellene eligazodniuk a tanulóknak. És, aki erre képtelen, az, látens analfabéta. Néhány szülő viszont másként látja a kérdést: a feladatokhoz sem az anyanyelvi, sem az irodalomoktatásnak nincs semmi köze. Azt sugallják a diákoknak, arra bíztatják őket, hogy sekélyes tartalmú show-műsorokat, amerikai, mexikói vagy ausztrál szappan-operákat nézzenek naphosszat. Mások szerint viszont azok is részesei az életünknek. A tanulók talán azért hallgattak, mert az öt feladat megoldása azoknak is könnyű volt, akik esetleg egyetlen tévéadást sem láttak.
A matematikafeladatok megoldása már keményebb dió volt. Sok tanuló szerint kevés volt a rendelkezésre álló negyvenöt perc. Úgy mondták, még legalább tíz percre lett volna szükségük valamennyi megoldására. A szülők szerint pontatlanság, figyelmetlenség miatt vesztettek pontokat gyermekeik. Egy szülő elmondta: egyik feladat például arról szólt, hogy a tanulónak a megoldás mellett le kellett írnia annak gondolatmenetét is. Gyermeke ezt elmulasztotta, ezért nem ért el pontot. Néhány megkérdezett pedagógus szerint a logikus gondolkodás hiánya miatt teljesítettek gyengén a tanulók. Török József igazgatóhelyettes szerint nyitott kapukat döngetnek azok a pedagógusok, akik azt mondják: új tankönyvek, az új szemlélethez igazított tantervek szükségesek a készségek, képességek fejlesztéséhez. A két évvel korábbi közoktatási törvény módosítása ugyanis már tartalmazza ezeket az új elemeket. A tantestületek dönthetik el, hogy változtatnak-e korábbi szemléletükön. Ugyancsak ők dönthetik el, hogy milyen tankönyvcsaládot preferálnak. A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy leszakadás tapasztalható iskolásaink szövegértésében, szövegalkotásában, a matematika-logika terén. Ezért égető szükség van az alsó tagozaton a fejlesztő pedagógusok alkalmazására, beépítve a kötelező heti óraszámba. Idén az érettségi feladatait már az új szemlélet jegyében állítják össze, ami lépésre készteti a középiskolákat. Jó lenne – mondta –, ha az általános iskolákba is mielőbb begyűrűznének ezek az elemek.
Talán már be is gyűrűzött, hiszen a tavalyinál harmadával többen vettek részt idén a központi felvételi vizsgán. Azok a nyolcadikosok is – például az érdi Vörösmarty gimnázium felvételizői –, akik számára nem volt kötelező a központi megmérettetés. De nem kell átesni a ló másik oldalára, mondják mások, hiszen az elsajátított ismeretek nélkül nem sokat ér a képességek, készségek fejlesztése sem.
