Engedjék meg, hogy reagáljak a Hírtükörben megjelent energia-megtakarításról szóló utóbbi írásokra, és a sokat emlegetett, tavaly fel nem használt pályázati pénzről is említést tegyek. A tavalyi fűtés-átalakítására kiírt pályázat sikertelenségének megvan az oka.
Idén, hála az „égi központi fűtésnek”, nem volt tél, de a számlák mégis magasak lettek, és hol a vége? Most hiába van kint 18 fok, a fűtés ”központilag” megy. Tudjuk, a közös képviselőnek lehetne szólni, de ha nincs egyetértés a lakók között, a Szákom sem intézkedhet.
Spórolna a lakó, de a 4299-lakásból kb. 30%-ban van erre lehetőség, elzáró szerelvény. Ha van is ilyen, mi a biztosíték arra, hogy másnak nincs melege, és nem tárja ki az ablakot? Szökik a hő, amit mindenki fizet. Mint tudjuk, közös lónak…
Nem véletlen, hogy még nem merült fel senkiben, hogy az egyéni villanyórákat leszerelnék, pedig egy közös óra olcsóbb lenne.
Lássuk csak, miért is nem kellett ez a kétségtelenül nagy segítség, a pályázati 30 millió az úgynevezett „vízszintes egycsöves rendszer” átalakítására, amit a Szákom vezetője is támogat.
Először is, a lakást szét kellett volna bombázni, ugyanis teljesen új felszálló vezetéket kell „kihúzni”, vagy inkább betolni a hőközponttól a tetőig, áttörve minden födémet, onnan egyenkénti leágazást vezetni lakásonként a radiátorokhoz. Majd a radiátor kilépőjét átvezetni a következő szoba radiátorához több falon keresztül. Az első radiátorra tenni kell egy hőmennyiség-mérőórát, aminek darabja tudomásom szerint 50 000 forint, és időközönként hitelesíteni is kell. A munkálatok végeztével a bent maradt vezetéket ki kell szedni, a födémeken keletkező hibákat, a csempéken, a beépített bútorokon keletkezett károkat rendbe kell hozni. Ezen kívül rendbe kell tenni a felszálló vezetékeket a hőközpontban, mert csak jó minőségű strang-szabályozással lehet eredményt elérni, amire végül is vágytunk.
Ez az eljárás az egy sorban lévő radiátorokra vonatkozik. Ha más a radiátorok elhelyezése, még nagyobb a rumli. Való igaz, így lehet legpontosabban mérni az egyéni fogyasztást, de nagyon drága a kivitelezése, és sok munkával, valamint nagy „felfordulással” jár. A tetemes kiadás miatt a megtérülési idő is hosszabb. A számlákat sokan most is csak segélyből tudják kifizetni, még az 50%-os pályázati támogatás mellett is kérdéses, miből oldanának meg ekkora beruházást.
A lakók nem vállalják ezt az átalakítást, aminek a költségei szakember véleménye szerint 400 -450 ezer forintra rúgnak lakásonként.
Szerencsére azonban van ennél egyszerűbb, olcsóbb megoldás is a fűtés lakásonkénti mérésére. Az ország több pontján is megvalósították, van, ahol már nyolc éve tekergetik boldogan a szabályzó szelepet, kevesebbet fogyasztanak, és kevesebbet is fizetnek. Ilyen település Nyíregyháza, Miskolc, Dunaújváros, Debrecen, Győr, Kecskemét, és Székesfehérváron is folynak a beruházások kisebb-nagyobb anyagi, technikai, szakmai segítséggel. Mindegyik város az erőforrásaihoz mérten áldoz a beruházásokra. Mindenki jól jár, hiszen kisebb a számla, kevesebbet fizet ki a város a hőszolgáltató felé, kevesebb segélyt kell adni a rászorulóknak, de az állami támogatás jövedelem alapon továbbra is jár. Összegezve kevesebb drága energia fogy.
Néhány szó a költségekről:
- a kétcsöves elzáróval ellátott radiátorra kell 1db termo szelep, kb. 5 000 Ft/db
- 1 db költségmegosztónak nevezett műszer kb.5 000 Ft/db
Ezt csak a forgalmazó – és egyben működtető - szerelheti fel, szabad forgalomban nem kapható. A műszer mérésügyi hivatal által bevizsgált, hitelesített, és 10 évre energia-ellátással biztosítottan kerül fel úgy, hogy károsodás nélkül csak az üzemeltető tudja levenni. A költségeket nagyobb, csoportos megrendelés esetén lejjebb lehet faragni. A költségmegosztót a forgalmazó tartja karban évenként kétszeri leolvasással.
A fürdőszobákban nincs szükség átalakításra, de a hőközpontban szükség lehet a szelepek cseréjére, ami azonban nem jelent komoly költséget a lakóközösségnek. Az összes költség alig több mint háromszor tízezer forint, de egy esetleges pályázati támogatással ennél is kevesebb lehet.
Az egycsöves rendszer átalakítása már drágább, mert kell egy átkötés, termoszelep és műszer, és a visszatérő ágon is átalakítás szükséges. A munkálatok költsége 25-30 000 forint helyiségenként, de a kiadásokat ebben az esetben is csökkenteni lehetne pályázati támogatással.
A leolvasás módja hasonló a villanyórákéhoz, de két alkalommal történik évente, majd a fűtési szezon végén jön az elszámolás.
Íme egy példa: Nyíregyházán egy lakástulajdonos (2 szobás, 10. emeleti, nem szigetelt, régi ablakokkal rendelkező lakás) az év végi elszámoláskor 25 000 forintot kapott vissza, úgy hogy 20-22 fokos hőmérsékletet tartott. Csak a fűtés korszerűsítésével kb. 20%-os megtakarítás érhető el. Ha van új ablak, szigetelt a fal, a megtakarítás még jelentősebb, akár a 30%-ot is meghaladhatja. (Van rá példa Győrben.) Az átalakításhoz azonban minden lakó hozzájárulása szükséges.
Az általam ismertetett, és máshol már alkalmazott fűtés-átalakítással hosszú távon a lakók és a város is jól járna, de ezt a megoldást be lehetne vezetni a város közintézményeibe is. Mert a megtakarított energia a legolcsóbb energia.
