A fiúk nem bírják sokáig

  • SPORT
  • 2007-02-06
  • Írta: CK
  • 795 megtekintés
  • img
  • img
  • img

Az akrobatikus rock and roll egyszerre tánc és sport. Könnyedség, rugalmasság, jó ritmusérzék, ugyanakkor jelentős állóképesség és erő is kell hozzá. Így aztán táncműfajnak de akár sportágnak is nevezhetjük, amit Nagyné Török Anikó csoportja, a Junior Holiday kilenc éve képvisel Százhalombattán. A csapat a közelmúltban az SZTC táncszakosztályaként alakult újjá. Számos magyar bajnoki címmel, sőt EB elsőséggel is büszkélkednek. A mesternő mégsem a versenyzést tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy sokoldalúan fejlődjön tanítványai mozgáskultúrája, és közben érezzék jól magukat.

A Junior Holiday a pesti régió egyik legnagyobb táncegyesületéből nőtt ki, és vált önállóan versenyeztető szervezetté diósdi, tárnoki, törökbálinti, battai és érdi csoportokkal. Tavaly a város második legnagyobb egyesületéhez, az SZTC-hez csatlakoztak. Battán mintegy 35-40 táncos tartozik hozzá, közülük 28-an igazolt versenyzők. Vannak, akik nyolc-tíz éve táncolnak, de jellemzőbb a létszám állandó változása. Főleg a középiskolai évek kezdetén sokan döntenek úgy, hogy feszesebb napirendjükbe már nem fér bele az intenzív edzés. A kezdetekkor még sok fiú is próbálkozott az akrobatikus rock and roll-lal, ám többségük hamar abbahagyta. Talán elsősorban az eltérő életkori sajátosságok miatt kevésbé bírják a sportos tánccal járó fizikai terhelést. Török Anikó szerint a legtöbben nagyon gyorsan el tudják dönteni, hogy maradnak-e vagy kimaradnak. A jelentkezők egyik fele hosszú évekre beleszeret az akrobatikus rock and rollba, más részük viszont hamar belátja, hogy nem neki való.

Török Anikó sok sportot kipróbált élete folyamán, de igazi szerelme a tánc maradt. Sokáig versenytáncos volt, majd jazzbalettozott, aztán amikor férjhez ment és megszülettek a gyerekei, tíz évig felhagyott a tánccal. Tíz éve a lányát kísérte el egy táncos rendezvényre, ahol felkérést kapott – ha nem is keringőre, de arra igen -, hogy legyen táncoktató. 2000-ben szerezte meg a sportedzői bizonyítványt.
Ma már nemcsak akrobatikus rock and rollban versenyezteti növendékeit, hanem színpadi látványtáncban, orientális táncban, illetve a folklórshow műfajában is. A sporttánccal járó terhelésbe, az igen szigorúan és részletesen szabályozott versenyfeltételekbe könnyen belefáradhatnak a lányok, ráadásul igen ritkán lehet olyan szakmai zsűri előtt színpadra lépni, amelynek egyetlen tagja sem érintett. Egyszóval nemcsak a választott zenétől, a koreográfiától és a csoport felkészültségétől függ a siker, hanem attól is, hogy ki pontoz. A versenyzést mégis fontosnak tartja, mert rutint, motivációt, sikerélményt eredményez. Akik szeretnék magukat megméretni, azoknak minden segítséget megad ehhez.

A tavalyi évük nagyon sikeres volt, szinte mindenhol dobogón végeztek, és három koreográfiával is kijutottak az Essenbachban rendezett Európa-bajnokságra. Az egyik produkciójukkal pedig nemcsak a magyar bajnoki címet, hanem az EB első helyet is megszerezték folklór show kategóriában. Idén három nemzetközi versenyre is megszerezhetik a kvalifikációt, a kijutás persze nagyon sokban múlik az anyagi lehetőségeiken. Török Anikó a szakmailag legértékesebb versenynek a Magyar Táncpedagógusok Országos Szövetsége által évente rendezett Táncművészeti Fesztivált tartja. Itt nemcsak elfogulatlan pontozást, hanem megalapozott szakmai értékelést, vagyis valódi visszajelzést kapnak teljesítményükre. Ezen a versenyen az elmúlt négy évben mindig első helyen végeztek.

Egyik tanítványa artistaképzőbe jár, a másik most felvételizik a táncművészeti középiskolába. Büszke rájuk, de nem az a célja, hogy minél több fiatalból váljon hivatásos táncos. Legyen szép a mozgásuk és élvezzék a táncot, meg a sikerüket. Ez a legfontosabb.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák