Hát ez egy baromi szórakoztató könyv! … Elnézést az erős kifejezésért rögtön az elején, de ezzel is jelezni szerettem volna, hogy bizony elkélt volna a figyelmeztetés a borítón (mint egyes könnyűzenei kiadványokon), hogy: „szókimondó szövegek”! A srác – a történetekből kikövetkeztethető az elbeszélő neme – felszabadultan sztorizza el tescós karrierjének vicces, érdekes, sok esetben tanulságos eseményeit. Ez nem egy szépirodalmi mű. Ez egy tényfeltáró, lepelrángató és jó alaposan beszólogató könyv az egyik legvitatottabb multi kulisszatitkairól, működésének nehézkességeiről. Nem is igazi titkok ezek, hiszen egy csomó sztori – legalábbis nagyvonalakban - szájról szájra terjedt már eddig is. Például, hogy az áruház ellen elkövetett lopások 70 %-a a belső dolgozók „érdeme”. Ami igazán megrázó adat. Az okokról – mégpedig, hogy miért nem érzik sajátjuknak, illetve, hogy ezt a „sajátot” hogyan és miért értelmezik félre a dolgozók – nos, erről szól ez a könyv. A legnagyobb titokra azonban nem derül fény továbbra sem. Ez pedig a következő: hány embert ismerünk (beleértve saját magunkat), akik szent esküvéssel fogadtuk, hogy soha többé be nem tesszük a lábunkat oda, ahol selejtet kapunk, ahol rendszeresen modortalan munkatársakkal és felfoghatatlan akadályokkal küzdünk – eredménytelenül. És mégis! Előbb-utóbb a legelszántabbak is újra és újra ott kötnek ki valamelyik végtelenségig kígyózó pénztári sor végén. Utáljuk, szidjuk a multikat, mert mohók és teljességgel rugalmatlanok. Ugyanakkor vannak kisboltok, ahova szívesen betérünk, mert szerethető méretűek, és segítőkész emberi lényekkel (nem pedig gépekkel) válthatunk pár közvetlen szót. Mégis, a multik tovább nőnek, dagadnak, a kisboltok pedig sok esetben haldokolnak vagy meg is halnak. Hogy van ez?! Ebből a könyvből nem derül ki, de aki elolvassa, jót derül. Feltéve, ha hamar túl tudja magát tenni azon, hogy a tördelő „gazdaságos” programot használt, így a szöveg tele van tördelési és gépelési hibákkal. Ezzel együtt is: azóta mosolyogva járok oda.