Sokszor hallottuk már, vagy talán mondtuk is: a sikerhez sokat kell tanulni illetve, talán úgy jobb, hogy dolgozni. Dolgozunk mi is, mostanában például az iskolán kívüli programokkal, hogy jól nevelt, érdeklődő, művelt, kreatív, gondolkozó értelmiségiek legyenek.

Mi a közös a műanyagban, a hangtechnikában és a színházban?

Az elmúlt napokat nézve a közös "nevezőnk" az Aranyos gimnazisták.

Igazán érdeklődve, elegánsan mentek el "Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga" című konferenciára a MOL Nyrt. meghívására a MOL Campusba, amelyet a Magyar Műanyagipari Szövetség szervezett. A tematika a fenntarthatóság köré épült, és az biztos, hogy mindenki azt vitte haza, hogy a műanyag nem ellenség, hanem értékes alapanyag lehet.

Az Omega együttes hangmérnökének, Pálfi Józsefnek az előadására az iskola hangosítós csapatával ültünk be a SZÍN-TÉR rendezvényterembe. Becenevén Spulni, a koncertekről, a hangtechnikáról beszélt, ami a színpadon és mögötte van, történeteket mesélt az elmúlt évtizedektől napjainkig....legendákról első kézből – jó helyen voltunk.

A magyar költészet napján a Versjegyek című előadásra három osztálynak foglaltunk helyet, de bekéredzkedett még egy, mert kíváncsi volt vagy, mert az Erasmusos francia és osztrák diákokkal szerettek volna egyszerűen lenni, és simán fordítani nekik, ugyanolyan természetesen, mint ahogy egész nap – a legnagyobb természetességgel, folyékonyan, angolul beszéltek.

Vecsei H. Miklós és Balla Gergely: Mondjad, Atikám! című darabja különleges volt, ami után a látottak hatása alatt egyformán, csak biccentve egyet mentünk ki egymás mellett a diákokkal a BKK-ból.

Büszke voltam a gimisekre...ahogy érdeklődnek, ahogy  viselkednek, ahogy még többet akarnak, ahogy a következő nap odajönnek, hogy "Tanárnő, beszéljünk róla".

Lehet, hogy az elmúlt napok programjai után a jövő műanyagipari szakembereivel, tolmácsaival, hangmérnökeivel voltam...de, ha mégsem, akkor az teljesen biztos, hogy a jövő értelmiségeivel.

Adorjánné Káldi Boglárka

főigazgató-helyettes