728 x 90 - Hirdessen itt!

Gumibitumen gyárat épít a MOL Tatárföldön

  • img
  • img

A MOL és a Tatnyeft, Oroszország egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata ünnepélyesen elindította a Tatár Köztársaságban épülő gumibitumen gyár közös projektjét a magyar külügyminisztérium támogatásával, július 7-én.

A vállalatok emellett megállapodtak egy joint venture alapításáról is, amely a gumibitumen gyártása és eladása mellett a MOL technológia licenszét terjesztheti majd a Független Államok Közösségében. A beruházás részben a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) pályázati finanszírozásából valósul meg.


Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság elnöke és a Tatnyeft igazgatóságának elnöke és Nail Maganov, a Tatnyeft vezérigazgatója és az igazgatóság tagja ünnepélyesen elindították a MOL és a Tatnyeft közös gumibitumen gyárának építkezését. A beruházásnak a Tatnyeft TANECO finomítója ad ottont, amely a Tatár Köztársasagában, a Moszkvától mintegy 1000 kilométerre fekvő Nyizsnyekamszk városban működik. A mintegy évi 20 000 tonna kapacitású üzem a MOL és a Tatnyeft közös gyára lesz, de ez csak az első lépés a két vállalat együttműködésében. A MOL és a TANECO, a Tatnyeft finomítót működtető leányvállalat megállapodott egy joint venture (RMB-RUSS LLC) megalapításáról, amelyben a MOL-nak 51%-os többsége lesz. A vegyes vállalat célja a MOL gumibitumen technológiájú gyár felépítése, a gumibitumen gyártása és eladása, illetve a MOL technológiájának licensz értékesítése a Független Államok Közösségében. A tatárföldi üzemben és a régió jövőbeni beruházásainál a zalaegerszegi finomítónál már kipróbált gumibitumen technológiáját fogják alkalmazni, a működéshez szükséges tudást és szakértelmet a MOL licenszként biztosítja. Az alapbitument és a gumiőrleményt a TANECO, a speciális MOL LUB gyártott modifikátort a MOL fogja biztosítani.


A beruházás értékét a partnerek vállalati részesedésük arányában finanszírozzák. A projektet a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) is segíti a beruházás értékének mintegy 50%-os támogatásával.


Az együttműködés illeszkedik a MOL-csoport frissített 2030+ SHAPE TOMORROW stratégiájába is, hiszen a vállalat a körforgásos gazdaságban látja a jövőt, a Pannon Egyetemmel közösen kifejlesztett gumibitumen technológia pedig jó példája annak, hogyan lehet meghosszabbítani a használt termékek élettartamát. A MOL-csoport a technológia átadása mellett a 2012 óta működő zalaegerszegi gumibitumen üzem működési tapasztalataival is segíteni fogja a tatárföldi egységet.


"Új korszak kezdődött a nyitott magyar gazdaság történetében azzal, hogy megjelentek olyan magyar nagyvállalatok, amelyek külföldön képesek jelentős és versenyképes beruházást végrehajtani" – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.


"A magyarországi MOL-csoporttal közösen megálmodott új projektünk is jól mutatja országaink vezetőinek kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására irányuló törekvéseit. Ez egy példa a két vállalat partnerkapcsolatára, a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldásában való gyakorlati részvételünkre, valamint a körforgásos gazdaság irányelvén alapuló felelős fogyasztásra" - mondta az eseményen Nail Maganov, a Tatnyeft vezérigazgatója


“Mindig büszkeséggel tölt el, ha a kárpát-medencei tudás és siker más népeket is tud segíteni. A MOL és a Pannon Egyetem kutatói által kifejlesztett gumibitumen technológia ezentúl a Független Államok Közösségének népeit is segíti a körforgásos gazdaság megerősítésében, hiszen az eddig hulladéknak szánt használt gumiabroncsokat alapanyagként hasznosítja újra. Reményeik szerint nagy üzleti lehetőségek vannak ebben a régióban, de az együttműködésünk a profitszerzés mellett fenntarthatósági célokat is szolgál. Bár egymástól többezer kilométerre élünk, az ökológiai problémákra azonos válaszokat kell adnunk" - értékelte az együttműködést Világi Oszkár, a MOL-csoport innovációs vezetője és igazgatósági tagja.


A nyizsnyekamszki gumibitumen gyár a MOL-csoport első downstream (szénhidrogén feldolgozás és kereskedelem üzletág) együttműködése a Független Államok Közösségében. A magyar vállalatcsoport már több évtizede jelen van a régióban, de eddig főként upstream (szénhidrogén kutatás és termelés) tevékenységet végzett ott.


A gumibitumenről

A MOL a Pannon Egyetemmel közösen a 2000-es évek elején kezdte el kifejleszteni a környezetbarát, minőségi, nagyobb tartósságot és ritkább karbantartást igénylő gumibitumen technológiát, amely 15%-ban használt gumiőrleményt tartalmaz. Az első gumibitumen gyár Zalaegerszegen indult 2012-ben évi 5000 tonna kapacitással. Ezt követően tavaly egy újabb, immár 20 000 kapacitású üzem is megkezdte működését Zalaegerszegen. Ebből az anyagból készült például Budapesten a 13. kerületi Pesti rakpart útalapanyaga.


A gumibitumen alkalmazásának legfőbb előnyei:

- a normál bitumenes úthoz képest hosszabb élettartam érhető el,

- fáradási tulajdonságai kiválóak, ezért kevésbé repedezik az aszfaltút,

- nagyobb terhelhetőséget, kisebb nyomvályúsodási hajlamot eredményez,

- az ásványi anyaghoz való kiváló tapadása csökkenti a kátyúk kialakulásának esélyét,

- a hosszabb élettartam és jobb ellenálló képesség alacsonyabb fenntartási költséget eredményez,

- kisebb menetzaj érhető el,

- nagyobb a közlekedés biztonság a jobb vízelvezető képesség miatt.(MOL)




Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák