Hagyomány, hogy a Canticum nyár elején könnyed, formabontó és tematikus zenei eseménnyel búcsúzik közönségétől. Ezúttal "A művészet halála és újjászületése" volt a téma. A címet az egyik kórustag, Orosz Mercédesz zenepedagógiai vizsgamunkájától kölcsönözték, amely az est harmadik részében bemutatásra is került.

A műsor első felében egy másik kórustag három festménye tematizálta az előadást. A képek mondanivalóját, hangulatát versben és zenében is megjelenítették. Felhangzott Lermontov, Csajkovszkij, de Demjén és Presser Vigyázz a madárra című dala is libabőrös élményt nyújtva a közönségnek a fülledt nyári estén.

A második részben egy helyi előadókból álló figyelemre méltó társulat, az Éjféli kakasszó mutatkozott be. Az énekre, hanghatásokra, ritmikus szövegre, klasszikus és alternatív hangszerek egyedi összhangjára épülő produkció az ősi sámánénekek hangulatát idézte és vastapsot kapott.

A harmadik részben még inkább kiteljesült az összművészeti hatás, hiszen a világ több ősi kultúrája, a magyar népzenei hagyományok, a modern balett, az irodalom és a képzőművészet is megjelent az öt etűdből álló vizsgamunkában, amelynek üzenete, hogy a művészet születéstől a halálig jelen van minden pillanatunkban, csak meg kell hallani és látni, hagyni kell, hogy életünk része legyen. A különleges, érzelmileg erősen ható előadás után a közönség megilletődve ünnepelte a Canticum tagjait és vendégeit, a darab számos közreműködőjét.