Diákszínházi bérlet 2006/2007-es évad

Október 15. Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor:
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (musical)
A Musical Varázs Színpad előadása
Szereplők: Kardos Bence/Timon Barnabás, Makray Pál/Vikidál Gyula, Dósa Mátyás, Csifó Dorina, Kardos Eszter, Szmatana Andrea, Szépes Adrienn, Domahidy László, Bogárdi Bea, és sokan mások
Rendező: Iván Péter munkája nyomán Valiszka László és Dósa Mátyás

November Kisfaludy Károly: CSALÓDÁSOK (vígjáték)
Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház ás a Dunaföldvári Városi Művelődési Központ közös produkciója
Szereplők: Pálfalvi János, Pataki Dezső, Hargitai Ildikó, Horváth István, Csadi Zoltán, Rárósi Anna, Boza Anita, Kiss Attila, Baksay Erika, Neumann Gábor
Rendező: Smuk Imre

December 10. Németh Ervin: KÁRÓKATONÁK (színpadi játék két részben)
A Forrás Színház és a Pelikán Színház közös produkciója
Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza c. regényéből
Szereplők: Franczia Dániel, Koscsisák András, Dóczi Péter, Molnár Anikó, Somogyi Bence, Csukárdi sándor, Horváth László
Rendező: Komáromi Sándor

Január Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE (vígjáték két részben)
A Budaörsi Játékszín előadása
Szereplők: Nyertes Zsuzsa, Moravetz Levente, Koncz Gábor,
Gregor Bernadett/Benkő Nóra, Kerekes József, Iván Ildikó, Valler Gabriella, Csonka Anikó, Pap Éva, Kertész Péter és mások
Rendező: Éless Béla
_____________________________________________________________

Az előadások mindig vasárnap délután 5 órakor kezdődnek.
A bérletek ára: 1-6. sor: 5000.-Ft., 7-17. sor: 3000.-Ft.
_____________________________________________________________

Bérletek válthatók szeptember 11-től a BMK Információs Pontjában
naponta 8-19 óráig. Telefon: 23/355-488

Az előadásokról bővebb felvilágosítást ad: Ulviczki Erzsébet népművelő
Telefon: 20/3269-657, E-mail: ulv.zsoka@freemail.hu 
www.battaiszinhaz.hu


Az előadásokról röviden

Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor:
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (musical)
A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, és valóban ez a legjobb gyermekregény… De mégsem csupán gyermekregény a Légy jó mindhalálig. A történet Nyilas Misiről, a debreceni kollégium kis gimnazistájáról szól, de Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is…Nyilas Misi végül kínoktól fuldokolva búcsúzik Debrecentől, hogy többet vissza ne forduljon, s az emberiség tanítója akar lenni… „A Légy jó mindhalálig a lélek felegyenesedésének a regénye.”

Kisfaludy Károly:
CSALÓDÁSOK (vígjáték)
A Csalódások – a Kérők mellett Kisfaludy legjelentősebb színműve ill. vígjátéka, amely napjaink színpadán ritkán kerül műsorra. A realisztikus vígjáték kitűnő jellemrajzokat rejt magában, de ugyanakkor jól felépített helyzetkomikumok sorozatával már a reformkor irodalmában „európai színvonalú” alkotásnak számított. Nyelvezete szereplőkre egyénített, tovább fokozva így a vígjátéki hatást. Irodalmi igényessége mellett témája is időszerűvé teszi. A „pénzt szerezni mindenáron” elve, szinte valamennyi főszereplő cselekvésének és szándékának fő motívuma. A nyakig eladósodott bárótól az uradalmi gazdatisztig mindenki- a fiatal szerelmeseket kivéve- a vagyon és a pénzszerzés különböző módozatain töri a fejét. Ennek legbiztosabb módja az „érdekházasság”, amely realizálása természetesen nem jár sikerrel.

Németh Ervin:
KÁRÓKATONÁK (színpadi játék két részben)
Néhány kamasz felhőtlen mindennapjaiba a nyári szünidő békés semmittevésébe egy új jövevény csöppen, akiről csakhamar kiderül, hogy a változás szelét hozta magával. A szabadság szenvedélye a mindenkinél csenevészebb főhőst olyan hatalommal ruházza fel, melynek segítségével elérhetetlennek tűnő célokat tűz a csapat elé, és minden újdonsült barátja tekintetét egy szebb jövő felé fordítja. Nem lankadó hitével még a gyerekek egyetlen megértő társát, a környék álmodozó lelkű vadőrét is messze túlszárnyalja. Új és új terveket sző, lelkes elragadottsággal veti bele magát a többiekkel való küzdelembe, tettrekészsége pedig a múlt sötét árnyait is megtöri. A felnőtté válás története költőien jelenik meg a műben és az előadásban. "Minden ingoványban van egy láthatatlan út. Ez az út általában egy szárazdombra vezet. Ezt az utat kell megtalálni, akkor az ember biztonságosan eljut arra a száraz dombra; elmegy oda, amikor akar, és addig marad, ameddig akar. Senki sem férkőzhet a közelébe, senki sem háborgathatja."

Heltai Jenő:
A NÉMA LEVENTE (vígjáték két részben)
Mátyás király hadnagya, Agárdi Péter, itáliai szolgálatán beleszeret az ifjan megözvegyült Zilia Ducaba. Nem kis furfang árán végre találkozhat vele. Megvallja szerelmét, s még búcsúcsókot is kap, de a hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelik egy esztendő s Agárdi Péter néma. Mátyás király tízezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja... Zilia Itáliából útrakél, mert biztos benne, hogy szerelmes szavára megszólal a néma levente...


VÁLTSON SZÍNHÁZBÉRLETET!