A csoport a város nevét viseli, „Les Mutins de Longueuil”.
Turnéikon bejárták már egész Kanadát, és az Egyesült Államokba is ellátogattak. Nemzetközi fesztiválokon is részt vettek Franciaországban és Tajvanon. Marie-Claude szerint a hasonló méretű fesztiválokon gyakori a fejetlenség, a szervezetlenség, de ez a Summerfestre nem jellemző. Már járt Magyarországon de a csoport még nem, így örömmel kalauzolta őket a „miraculeus” városban, Budapesten. Megmutatta nekik a Parlamentet, a neobarokk, klasszicista és szecessziós épületek sorát. Százhalombatta két főtéri templomát építészeti remekműnek nevezte. Egyik sem illeszkedik be igazán a csupa kocka házakba, de a kontrasztot feledteti a sok gondosan ápolt zöld és virág. A kanadaiak vérmérséklete különbözik a magyarokétól – állapította meg tárgyilagosan -, de mindenkinek jólesik, ha kedvesen, szeretettel fogadják. A budapesti architektúrai remekművek mellett elragadtatással beszélt a magyar konyháról. „Jól beettem magam az ízletes falatokkal – simított végig a hasán némi bűntudattal. Kár, hogy rövid ideig tart a látogatás.”