Az Észak-Amerikában őshonos gyomnövény az 1800-as évek végén jelent meg Európában. Magyarországon a múlt század húszas éveiben találtak először Somogy déli részén. Eleinte lassan terjedt, az 1970-es évekig nem okozott jelentős gondot, azt követően azonban robbanásszerűen szaporodott országszerte. Jelenleg a hazai 350 gyomnövény közül a legelterjedtebb.
Magról kel ki, egynyári növény. Ősszel a beérett magok szétszóródnak, tavasszal kicsíráznak, majd intenzív növekedésnek indulnak. Július közepén jelennek meg a virágok, amelyeknek pora a széllel akár száz kilométeres távolságra is eljut, és egészen a fagyok beálltáig okoz panaszokat az allergiásoknak.
A parlagfű magja rendkívül ellenálló, a talaj mélyebb rétegeibe kerülve akár harminc évig megőrzi csíraképességét, éppen ezért mondják, hogy legfőbb terjesztője az ember, ugyanis építkezések, földmunkák, a parkok talajcseréje során életre kelti a mélyebb rétegekben nyugvó magokat.
Évek óta országos kampány folyik a parlagfű ellen. Pest megyében parlagfűirtó akciókat szerveztek, és működik a parlagfű-forródrót, ahová be lehet jelenteni az elhanyagolt területeket. Százhalombatta közterületeit az önkormányzat megbízásából a Lián Kht tartja rendben. Nemcsak a parkokban nyírják a füvet, hanem a városi tulajdonban lévő beépítetlen területeken is, sőt, a dunafüredi gátat is lekaszálják évente háromszor. A téglagyári völgyben minden évben két alkalommal kaszálnak.
A magánterületek gyommentesítése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. A Polgármesteri Hivatal főkertésze rendszeresen ellenőrzi a várost, és hozzá futnak be a bejelentések arról, ha valahol elhanyagolják a földterületet. Ponyiczki Edit elmondta: az idén sokkal kevesebb bejelentést kapott, mint az elmúlt évben, mintegy húsz alkalommal volt szükség arra, hogy felszólítsa egy-egy terület tulajdonosát a gyomtalanításra. Hozzátette: általában a felszólítás elegendő, kényszerkaszálásra, illetve az ezzel járó büntetés kiszabására nem volt szükség.
A kaszálás egyébként csak arra alkalmas, hogy csökkentse a levegőbe kerülő virágpor mennyiségét, a növény a levágástól nem pusztul el, sőt, vitalitására jellemző, hogy a kaszálás után képes a tíz-húsz centiméteres magasságú csonkon is virágot fejleszteni. A parlagfű elnyomása csak célzott gyomirtással, illetve olyan pázsit kialakításával oldható meg, amely kiszorítja ezt a rendkívül agresszív gyomnövényt.
Az újabb kutatások szerint az allergia jól kezelhető kecsketejjel, ha ugyanis az állatot olyan legelőn tartják, ahol parlagfüvet is talál, ellenanyagot termel, amely a tejében is megjelenik.



