Csalódottnak érezhetik magukat a százhalombattai focicsapat játékosai, amiért a legfénylőbb medál helyett „csak ezüstöt” akasztottak a nyakukba a júniusban zárult harmadosztályú bajnokság végén. Ez érthető is annak tükrében, hogy ők vezették a Duna-csoport tabelláját tavaly szeptembertől idén májusig. A budaörsiek azonban megelőzték őket a hajrában. Az elszalasztott lehetőség, az NB II-be való feljutás elmaradása miatt a szokottnál jóval kevésbé volt mosolygós, amikor értékelte együttese 2005/2006-os idényét.
- Mi változott tavasszal?
- Eleinte jöttek az újabb győzelmek és pontok, tulajdonképpen egészen a Budaörs elleni találkozónkig. A komoly vereséggel valami megtört. Ezt újabbak követték a Zsámbék, a III. Kerület, a Taksony ellen. Bár a Dorogot közben még fölényesen legyőztük, de komoly formahanyatlást tapasztaltam több játékos teljesítményében. Más lett az öltözői hangulat is. Biztos, hogy én is hoztam hibás döntéseket, talán néha nem jól cseréltem, talán nem eléggé felkészülten kezeltem egyes élethelyzeteket, de az a véleményem, hogy egyeseknek a fejébe szállt a dicsőség a már megnyertnek látszó arany miatt. Mintha a közös munkáról, a közös útról néhányan elfelejtkeztek volna. Egy edző ilyenkor próbál frissíteni, esetleg büntetni, lelkesíteni, de bármit tettünk, ebből a hullámvölgyből már nem tudtunk kikecmeregni. Hogy kinek mennyi a felelőssége ebben, azt döntse el a saját lelkiismerete. A siker és a kudarc is közös, a labdarúgás csapatsportág.
A hajrában az utolsó két mérkőzésünket már hoztuk. A Budapesti Erőmű ellen 6-1-re, a RAFC ellen 4-2-re nyertünk, de a rivális addigra már egy pontos fórhoz jutott, és ezt nem engedte ki a kezéből.
- Az utolsó fordulóban mindössze 45 perc választotta el a csapatot az első helytől. Az ezüstéremmel végül is megvalósították a szezon eleji eredeti célkitűzést.
- Igaz, de ahogy mondani szokás, evés közben jött meg az étvágy. A télen és a tavasz elején azért voltam büszke a fiúkra, mert igazi közösséget alkottak. Ezért is érthetetlen, hogyan eshettünk annyira szét, hogy öt meccsből négyet elvesztettünk.
- A futball vb-n is látunk olyat, hogy remek csapatoknak nem sikerül a továbbjutás egy apró botlás miatt.
- Az NB II-be való feljutás hatalmas lökést adhatott volna a sportágnak a városunkban és környékén is. A játékosoknak és a szurkolóknak is óriási élményt jelentett volna, ha magasabb osztályban, nívósabb meccseken vehettek volna részt. Nagyon sajnálom, de ezen most már - még, ha nem is könnyű - túl kell lépni. Persze le kell vonni a tanulságokat.
- Mikor kezdődik meg a felkészülés a következő NB III-s szezonra?
- Július 10-én. Addig mindenki magába nézhet, és elemezheti a történteket, utána azonban már csak előre szabad tekinteni.
- Bizonyára lesznek változások a keretben.
- Bizonyára, de hangsúlyozom, hogy nem a felelősségre vonás, vagy a bűnbakkeresés jegyében. Természetesnek tartom, hogy ha valaki jobb ajánlatot kap, akkor a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Egy futballistának jól kell sáfárkodnia a legjobb éveivel. Dönthet úgy is bárki, hogy esetleg abbahagyja a focit, és sorolhatnám, mi minden okozhat még változást. Lesznek javaslatai a vezetőségnek is, de senkit sem akarunk ok nélkül elküldeni, sőt szeretnénk együtt tartania csapat gerincét, hogy a következő idényben újra célba vehessük az NB II-t. Nem úgy ismerem magunkat, hogy egykönnyen feladnánk. Remélem, hogy képesek leszünk megőrizni egységünket, és a támogatóink, szurkolóink mellett a szerencse is újra mellénk áll.