Élőszóban és éles helyzetben nehezen jönnek számra a szavak. Illetve, amik ilyenkor jönnének, zavarba hoznak. Hiszen egy kiállítás-megnyitón mindenki gratulál és dicsér. Körülbelül ugyanazokat mondják, és ez így is van rendjén. Csak én téblábolok kukán és megilletődötten. Aztán itthon leírom, amihez ott nem volt szavam és merszem. Mindig elámít és meghat, amikor Bandy (az édesapám) tanítványainak, ifjú barátainak munkáival találkozom. Ugyanígy meghat (s bevallom: felszít bennem némi irigységet), ha együtt dolgozó művészpárokkal és műveikkel ismerkedhetek. Festményeitekben, Brigi mozaikjaiban vagy Béla szobraiban számtalan kedves és érdekes apró részletet fedeztem fel. Itt nyugalom, ott indulat, amott egy meglepő ötlet, emitt egy szép ecsetvonás. Ám egészében nézve a kiállított anyagot mégis az egység, a hasonló érzelemvilág, az együtt gondolkodás és együtt alkotás békessége határozza meg. Ilyenek jutnak eszembe, hogy „egy test - egy lélek”, de a világért sem szeretnék nagyon előreszaladni! Másrészt azt gondolom, hogy Ti külön-külön is igazán tehetségesek, céltudatosak és szorgalmasak vagytok. Az talán a sors kegye, hogy táplálni és támogatni tudjátok egymást ezen az úton. Alkotásaitok ajándékok a kiállítást látogatók számára, úgyhogy: köszönjük!

*Kürtösi Brigitta Mária és Dohárszky Béla kiállítása július 26-ig látható a BMK Galériában
Utóirat: ősszel majd újabb alkalom adódik meghatódott szemlélődésre ugyanitt, a galériában: Kisnémet Timi és Terenyei (Rosenberg) Imre kiállításán, akikkel addig is történik egy s más, de erről majd máskor, máshol…