Konferenciára hívta a térség gyógypedagógusait a Regionális Gyógypedagógiai Munkaközösség. A május 20.-i találkozó egyben egyesületi alakuló közgyűlés is volt. Az eseményről Dr. Nagypatakiné Hajzer Anna tájékoztatott: - 2005-ben fogalmazódott meg az igény, amelynek eredményeként most megalakult az Együtt Nevelők Egyesülete, az ENE. Egyesületünk célja és feladata, hogy összehangoljuk a térségben a sajátos nevelési igényű emberekkel foglalkozó szakemberek munkáját.
A gyógypedagógusi pálya társadalmi és szakmai elismertsége meglehetősen alacsony. Pedig mint a mai találkozón is láthattuk, régiónkban is remek szakemberek dolgoznak azon, hogy az arra rászoruló sérültek, különösen a tanköteles korú fiatalok magas színvonalú nevelésben részesüljenek. Az ENE céljai közt szerepel az is, hogy ezen a speciális szakterületen munkálkodó gyógypedagógusokat eredményeik, érdemük szerint jutalmazzuk. Ezért a mai találkozón díjak alapításáról is szavazott a tagság. A közgyűlés határozata alapján évente egy aranygyűrű adományozására kerül sor az Egyesületben dolgozó szakemberek elismerésére. Valamint döntés született egy, a neveltek között kiosztható díjról is. Ezzel összefüggésben programokat, rendezvényeket, pályázatokat készülünk meghirdetni, alkalmat biztosítva nekik is a megmérettetésre, ahol megmutathatják, hogy az adott terület jeles képviselői.
A konferenciát Fábry Béla, a Pest Megyei Közgyűlés Alelnöke nyitotta meg, aki fővédnökként beszédében teljes mértékű támogatásáról biztosítva a szervezetet. Dr. Benedek László Polgármester Úr más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, de levélben értékelte az eddigi gyógypedagógiai munkaközösségi munkát, s további sikereket kívánt. A módszertani bemutatók előtt az Arany János Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozatának növendékei mutattak be néhány műsorszámot: két hetedikes fiatalember „Én-verseit” mondta el, egy csoport furulya-játékot, egy másik bábelőadást adott elő.
- Az úgynevezett „Én-versek” is az egyik módszer, amelynek alkalmazása sokat segít az értelmileg sérült fiatalokon. A versnek van egy adott váza, melyet ki-ki saját érzéseivel tölt meg. A bemutatóra érkező gyógypedagógusok a régió legkülönfélébb módszereit hozták el. Az egyik legizgalmasabb talán az Ercsiből érkezett Vajdics András előadása volt a Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztikáról. De tanulságos technikákat mutattak be az Érdről érkezett kollégák is: gyógypedagógiai célú lovagoltatásról, a zene, a tánc, és általában a művészeti nevelés jelentőségéről. A százhalombattai kollégák előadásai részben a kooperatív technika alkalmazásáról szóltak. Az általunk nevelt fiatalok esetében nagyon fontos, hogy egyes feladatokat közösen oldanak meg. Egymásra figyelve, segítve tanulnak meg például bizonyos szociális szerepeket. Figyelemreméltó előadást hallhattunk a mentális-tréningről, azaz az agytornáról is. Neveltjeink problémáját sok esetben az agy egy-egy kisebb területének hibája okozza. Míg a terápiás módszerek valamilyen eszköz segítségével - pl. művészeti nevelés - kívülről közelítenek a probléma megoldása felé, a mentális-tréning arra alapoz, hogy a sérült rész helyettesítését az agy célirányos tornáztatásával oldja meg. Ez utóbbi módszer esetében talán még hangsúlyosabb a tanulás, tanítás mielőbbi elkezdése.
A konferencia fontos részét képezte - ahogy címében is szerepelt - az integráció kérdése. 1996-tól uniós elvárás írja elő az integrálást, nemcsak a nevelésben, de elsősorban társadalmi, szociális szinten.
- Ezen a területen a szemlélet lassan ugyan, de változik. Jelenleg inkább egy erőltetett, rideg integráció valósul meg, anyagi erőforrások hozzárendelése nélkül. Az itt összeült szakmai grémium egyöntetűen integráció-párti: az irány az együttnevelés, a környezet befogadóvá tétele lenne. Sajnálatos, hogy a többségi iskolák és óvodák nem képviseltették magukat ezen a rendezvényen. Ami viszont jó hír, hogy érdeklődő szülők hallgatták végig az előadásokat, és volt, aki az újonnan alakult Egyesületbe is belépett.
A konferencián megszületett az ősztől működő „Autista Fejlesztő Műhely” elnevezés is, amely a Posta közben létesítendő új intézményt jelöli.
- A Műhely szintén az Arany János Iskolához tartozik, annak mintegy kihelyezett telephelye. A lehetőségért a szülők, a gyerekek és nem utolsósorban mi, gyógypedagógusok is köszönettel tartozunk mindazoknak, akik segítettek és segítenek, hogy ez a Műhely létrejöhessen. A régióból egyszerre tizenkét - eddig is közösségben tanuló, jól szocializálható - fiatalt lesz alkalmunk kedvező körülmények között segíteni, amellett, hogy továbbfolytatják iskolai tanulmányaikat is.
A konferenciát Fábry Béla, a Pest Megyei Közgyűlés Alelnöke nyitotta meg, aki fővédnökként beszédében teljes mértékű támogatásáról biztosítva a szervezetet. Dr. Benedek László Polgármester Úr más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, de levélben értékelte az eddigi gyógypedagógiai munkaközösségi munkát, s további sikereket kívánt. A módszertani bemutatók előtt az Arany János Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozatának növendékei mutattak be néhány műsorszámot: két hetedikes fiatalember „Én-verseit” mondta el, egy csoport furulya-játékot, egy másik bábelőadást adott elő.
- Az úgynevezett „Én-versek” is az egyik módszer, amelynek alkalmazása sokat segít az értelmileg sérült fiatalokon. A versnek van egy adott váza, melyet ki-ki saját érzéseivel tölt meg. A bemutatóra érkező gyógypedagógusok a régió legkülönfélébb módszereit hozták el. Az egyik legizgalmasabb talán az Ercsiből érkezett Vajdics András előadása volt a Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztikáról. De tanulságos technikákat mutattak be az Érdről érkezett kollégák is: gyógypedagógiai célú lovagoltatásról, a zene, a tánc, és általában a művészeti nevelés jelentőségéről. A százhalombattai kollégák előadásai részben a kooperatív technika alkalmazásáról szóltak. Az általunk nevelt fiatalok esetében nagyon fontos, hogy egyes feladatokat közösen oldanak meg. Egymásra figyelve, segítve tanulnak meg például bizonyos szociális szerepeket. Figyelemreméltó előadást hallhattunk a mentális-tréningről, azaz az agytornáról is. Neveltjeink problémáját sok esetben az agy egy-egy kisebb területének hibája okozza. Míg a terápiás módszerek valamilyen eszköz segítségével - pl. művészeti nevelés - kívülről közelítenek a probléma megoldása felé, a mentális-tréning arra alapoz, hogy a sérült rész helyettesítését az agy célirányos tornáztatásával oldja meg. Ez utóbbi módszer esetében talán még hangsúlyosabb a tanulás, tanítás mielőbbi elkezdése.
A konferencia fontos részét képezte - ahogy címében is szerepelt - az integráció kérdése. 1996-tól uniós elvárás írja elő az integrálást, nemcsak a nevelésben, de elsősorban társadalmi, szociális szinten.
- Ezen a területen a szemlélet lassan ugyan, de változik. Jelenleg inkább egy erőltetett, rideg integráció valósul meg, anyagi erőforrások hozzárendelése nélkül. Az itt összeült szakmai grémium egyöntetűen integráció-párti: az irány az együttnevelés, a környezet befogadóvá tétele lenne. Sajnálatos, hogy a többségi iskolák és óvodák nem képviseltették magukat ezen a rendezvényen. Ami viszont jó hír, hogy érdeklődő szülők hallgatták végig az előadásokat, és volt, aki az újonnan alakult Egyesületbe is belépett.
A konferencián megszületett az ősztől működő „Autista Fejlesztő Műhely” elnevezés is, amely a Posta közben létesítendő új intézményt jelöli.
- A Műhely szintén az Arany János Iskolához tartozik, annak mintegy kihelyezett telephelye. A lehetőségért a szülők, a gyerekek és nem utolsósorban mi, gyógypedagógusok is köszönettel tartozunk mindazoknak, akik segítettek és segítenek, hogy ez a Műhely létrejöhessen. A régióból egyszerre tizenkét - eddig is közösségben tanuló, jól szocializálható - fiatalt lesz alkalmunk kedvező körülmények között segíteni, amellett, hogy továbbfolytatják iskolai tanulmányaikat is.
