Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesület februári klubnapján dr. Dezső Tamás docens volt a vendégünk. A Közel-Keletet kutató történész-régész húsz éve költözött el Százhalombattáról. Szülei a hatvanas évek elejétől a DKV-ban dolgoztak, ő maga itt járt általános iskolába. Az érdi Vörösmarty gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészkarán szerzett diplomát magyar-történelem szakon. Szakterülete az ókori Közel-Kelet története és régészete. 2006 és 2015 között a Bölcsészkar dékánja volt, jelenleg az Asszíriológia és Hebraisztika tanszék helyettes vezetője.

Nagy érdeklődést kiváltó előadásában beszámolt a legutóbbi Közel-keleti utazásai során szerzett tapasztalatairól. Tavaly decemberben az iraki Kurdisztánban járt, ahol katonai vezetők kíséretében bejárta a harctereket. A kurdok 1500 kilométeres fronton tartják fel és fokozatosan szorítják vissza az Iszlám Állam előrenyomulását. Megtudhattuk, hogy ez a háború etnikai és vallásháború az Iszlám szunnita hitű szélsőséges irányzata és a vele szemben álló síita vallású erők, köztük a kurd nép között. Az Iszlám Állam a dzsihád, az Allah által vezérelt szent háború jegyében terrorakciókat szervezve harcot folytat a más hitű muszlimok, a keresztények és a Nyugat ellen. Szigorúan veszi a Korán emberábrázolásra vonatkozó tilalmát, ennek alapján pusztítja a műkincseket, az iszlám megjelenése előtti építményeket. Ennek legismertebb példái a múzeumi kincsek megsemmisítése és a Világörökség részét képező Palmyra romváros Baal templomának a felrobbantása. Ugyanakkor az ókori leletek, műtárgyak eladása a terrorszervezet egyik jelentős bevételi forrását jelenti.

Ennek érdekében kidózerolják a föld mélyén rejtőző leleteket jóvátehetetlen pusztítást okozva a későbbi szakszerű feltárás számára.

Az Iszlám Állam erejét harcosainak sok országból érkező átnevelt és fanatizált utánpótlása jelenti. A vele szemben álló haderőt peshmergának nevezik, ami annyit jelent, hogy "aki szembeszáll a halállal". A kurd autonóm terület katonáinak az ad erőt, hogy nincs hová menekülniük. Vagy megvédik az otthonukat, vagy meghalnak. Kurdisztán toleráns a menekültekkel, menekülttáborok működnek a szíriai kurdok és külön a keresztények számára.

Dezső Tamás végigjárta a menekülttáborokat is, sok szenvedést és nélkülözést tapasztalt, amit lehetőségei szerint megpróbált pénzadományokkal enyhíteni.
Fontos szerepet kapott az előadásában a menekült-migránskérdés. Az európai vízum nagy kincsnek számít arrafelé, azzal inkább a lakosság tehetősebb és mozgékonyabb része hagyja el a hazáját, megítélésük otthon nem jó. Az előadó véleménye szerint a háború és a rossz gazdasági helyzet miatt útra kelt tömegek európai integrálására nem jók az esélyek. Alapvető felfogásbeli ellentétek vannak a férfi-nő kapcsolatot, a munkához való hozzáállást és a vallási toleranciát illetően. Az Iszlám Állam terjeszkedése és a migrációs válság csak tünetei a "betegségnek", amelynek kiváltó okai a népességrobbanás és az éghajlatváltozással járó elsivatagosodás. Ennek kezelését illetően óriási a nyugati demokráciák felelőssége.

Az érdekfeszítő előadást több kérdés követte. A válaszokból kiderült például, hogy sok lelet vár még a térségben feltárásra, többek között az asszír királysírok. Az UNESCO projektet tervez a háború után a műemléki károk helyreállítására, amelyben Dezső Tamás is szívesen részt venne. A kerítés felhúzását a határainkon az előadó szükséges rossznak nevezte.

A klubnap elején került sor Börzseiné Győry Éva népművész tagtársunk, szakkörvezető kiállításának a megnyitására. A kiállítás anyagát Éva eddig készült munkái képezték, köztük rábaközi, matyó és erdélyi mintás hímzések, karácsonyi és húsvéti díszek. Köszönet a bemutató nyújtotta élményért!

OMNYE