A Testnevelési Egyetemmel kötött megállapodás módszertani fejlesztést, valamint pedagógus-továbbképzést biztosít az iskolának egy olyan minőségi pedagógiai modell bevezetése érdekében, amely a sportágakat, azon belül is főként a labdajátékokat állítja középpontba.  Az egyetem ingyenes szakmai továbbképzésben és folyamatos szaktanácsadásban részesíti az iskola testnevelőit, új szakmai anyagokkal és módszerekkel segíti a sport, kiemelten a kézilabda megszerettetését. A pedagógusok tableteket is kaptak, amelyeken oktatófilmek és egyéb digitális szakanyagok állnak rendelkezésre. 

Az iskola azt vállalta, hogy állandó kapcsolatot tart fenn az egyetemmel, a szakmentorokkal, testnevelői sikeresen vesznek részt a szakmai továbbképzéseken, heti két tanórában a kidolgozott speciális tantervet alkalmazza és referenciaintézményként segíti az új módszertan kidolgozását, terjesztését.

Az újszerű mozgásformák meghonosítása még az idén elkezdődik az 1-esben – mondta Hegedűs Roland igazgató. Hozzátette, mintegy két éve hasonló együttműködést folytatnak az MKSZ-szel is, amely két iskolai sportcsoport edzéseit finanszírozza összesen heti hét délutáni órában. A szövetség a kézilabda tárgyi feltételrendszerét is igyekszik javítani az együttműködésben résztvevő mintegy háromszáz iskolában. A százhalombattai 1-esben labdákat, kétszer tizennégy teljes garnitúra Adidas felszerelést, valamint szivacs mobilkapukat kaptak a gyerekek. Emellett annak a felmérése is folyik, hogy milyen nagyobb beruházásokra lenne szükség. Jó esély van arra, hogy megoldódik végre a nagyobbik tornaterem korszerű térelválasztása, amely lehetővé tenné, hogy egyszerre két órát, illetve tanórán kívüli foglalkozást tartsanak a teremben. A fejlesztésre, amelyet jó esetben száz százalékban az MKSZ finanszíroz, nagy szükség lenne.

Ugyancsak két éve működik együtt az iskola az érdi kézilabda-egyesülettel, amely edzőt biztosít az alsó tagozatosok kézilabda-oktatásához. Pádár Margó egykori NB I-es játékos heti egyszer tart órát a másodikosoknak és harmadikosoknak. A gyerekek nagyon szeretik a foglalkozásokat, amelyekből a tanítók is jelentős szakmai tapasztalatot szereznek.

Hegedűs Roland hangsúlyozta, a látványsportágak állami támogatása, a társasági adókedvezmény bevezetése óriási lendületet adott az utánpótlássportnak, főként a labdás játékok terén. Mindez az általános iskolák számára is lehetőséget kínál, amelyet ők igyekeznek a lehető legjobban kihasználni. A labdarúgás iskolai oktatásának bevezetése kapcsán elmondta, a tanintézmények minden esetben eldönthetik, élnek-e a fejlesztési lehetőségekkel, és ha igen, milyen sportágak oktatásához rendelkeznek szakemberekkel, tárgyi feltételekkel. Az 1-esben például a kézilabda mellett a kosárlabdázást és a labdarúgást is választhatják a gyerekek.

Az iskola egyébként két – egy kisebb és egy normálméretű – tornateremmel rendelkezik, de a szabadtéri mozgás lehetőségei nem túl jók. Az udvari kézilabda-pálya betonburkolata egészségtelen, mivel koptatja az ízületeket, az utóbbi időben pedig egyenetlenségei miatt balesetveszélyessé vált. Régebben szívesen tartották a testnevelés órákat a közeli sportparkban, a fitneszcentrum és a műfüves pálya megépülésével azonban beszűkültek a pályák.

Hegedüs Roland büszke, hogy az iskola diákjai között hét-nyolcféle sportág igazolt versenyzői is megtalálhatók, és ha a táncosokat is beszámítjuk, a százat is meghaladja az egyesületi tagok száma. Nagyjából minden ötödik gyerek sportol, az igazgató szerint az lenne jó, ha ez az arány legalább a duplájára nőne.

Az 1-esben egyébként nemcsak a sportágfejlesztés lehetőségeit igyekeznek megragadni, hanem minden olyan pályázatot, kapcsolati előnyt, amely hozzájárulhat a színvonalasabb neveléshez-oktatáshoz. Legutóbb például az összes terembe bekötötték a vezetékes internetet az alapítványuknak és egy segítőkész informatikus szülőnek köszönhetően, egy MOL-os pályázaton pedig használt laptopokhoz jutottak a pedagógusok.