A badacsonyi borvidék
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Badacsony környékén már 2000 évvel ezelőtt is szőlővel foglalkoztak az itt élők. Kiváló bortermő helynek tartották a rómaiak is ezt a vidéket, ezt bizonyítja a Vinea Pannoniae Nobilis Districtus borvidék meghatározás, amely az egyik legrégebbi eredet-megjelölés Európában. A rómaiak gazdag szőlőkultúrájára emlékeztetnek az itt talált szőlő- és bormotívumokkal díszített szobrok, edények, épületmaradványok.
Badacsony ma főleg fehérborairól ismert, ez nem is csoda, hiszen az 1800 hektár szőlőből álló borvidéken csupán 100 hektár kékszőlő, a többi fehér.
Az 1880-as évekig még fele-fele volt a fehér és a kékszőlők aránya a borvidéken.
Ekkor jött azonban a világ és kis hazánk szőlőit valaha ért legnagyobb katasztrófa, a filoxéra.
A magyarországi borvidékek közel felét teljesen elpusztító szőlőgyökértetű végigsöpört Európán, és nem sok szőlőt hagyott maga után. Védekezni ellene szinte lehetetlen volt, hiszen nem a felszínen, hanem láthatatlanul, a föld alatt támadt és pusztított. Észak-Amerikában fedezték fel először, de a franciák találták meg az igazi ellenszerét, ez pedig a homok volt. A homoktalajra ültetett szőlő ugyanis immúnis volt a kártevő ellen, mert a homok nem tapad olyan erősen a gyökérhez, és nincsenek benne olyan repedések, rések sem, amelyek elősegítenék a filoxéra terjedését, mozgását. A homokon túl azonban még szükség volt olyan új szőlőfajtákra is, amelyek ellenállóbbak, erősebbek a filoxéra és egyéb betegségekre. Ezért vad amerikai szőlőültetvényeket (direkttermőket) hoztak létre, vagy ezeket az erősebb amerikai szőlőket európaival oltották be, és ebből új szőlőültetvényeket telepítettek. Az amerikai szőlőalanyok létrehozásában nagy szerepe volt Teleki Zsigmond villányi szőlőbirtokosnak és szőlőnemesítőnek.
A filoxéra után az állam - látva az ágazatban bekövetkezett milliós károkat - a gazdák segítségére sietett. Állami támogatással lehetett hozzájutni az új szőlőoltványokhoz. Elsőbbséget élveztek azok a szőlőtulajdonosok, akiknek már teljesen kipusztultak a szőlői, illetve akiknek a fő bevételi forrása a szőlőtermesztés volt.
A szőlőrekonstrukció során a fehérszőlők kerültek túlsúlyba a badacsonyi borvidéken, hiszen az állam elsősorban ezek telepítését támogatta.
Ennek következtében1945 után már 8 engedélyezett fehérszőlőfajta volt Badacsonyban. A két legmeghatározóbb fajta, a kéknyelű és a budai zöld közül csak az előbbi volt engedélyezve. Ez azt jelentette, hogy a budai zöldet önállóan nem lehetett forgalomba hozni, tehát a két fajtát együtt, házasítva adták el. A gazdák a két fajtát egymás mellé ültették és együtt nevelték őket. (pl.: egy sor kéknyelű, egy sor budai).
A Szent Orbán pincészet
A badacsonyi borászat felújítását és bővítését az ismert vállalkozó, Szeremley Huba az 1990-es évek elején kezdte el, és 1992-ben Szent Orbán néven alapította meg pincészetét.
A Szeremley-birtok ma 110 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, amelynek az egyik fele fehér, a másik fele kékszőlő.
A Szent Orbán pincészet a kezdetek óta törekszik az ősi, hagyományos szőlőfajták és borok megismertetésére, a borvidék hírnevének öregbítésére. (Erre gondolt Szeremley Huba, amikor 1999-ben más családi pincészetekkel együtt megalapította a Pannon Bormíves Céhet a magyar borok népszerűsítése és kulturált borfogyasztás elterjesztése érdekében.)
A pincészet olyan fajtákat és borokat ismertetett meg újra a borkedvelő közönséggel, amelyek egykor ismertek és népszerűek voltak.
Így vált Magyarország egyik legkedveltebb fehérborává a Szemelt rizling. A 2000-ben először forgalomba kerülő bor olaszrizling és rajnai rizling házasításával készül. Elsősorban könnyen értelmezhetősége miatt vált népszerűvé: behízelgő, friss illatok, kerek savak, zamatgazdagság. A címkéje is a múltat idézi: a barnás szín és a régies írásmód az állandóságot sugallja.
Ez bor a badacsonyi borászok közös gyermeke, hiszen nemcsak a Szeremley birtok szőlőit tartalmazza, de számos badacsonyi termelő is szőlőjét „áldozta” a közös rizlingért.
A pincészet különösen a hungarikum fajták felélesztésében ért el sikereket; említendő a budai zöld, a kéknyelű, vagy a bakator.
A terroir
A badacsonyi borvidék és ezzel az itt termelt borok egyik különlegességét a talaj, a klimatikus tényezők és a termelt szőlőfajták adják. Ezt a három tényező tekinthető Badacsonyban terroir-nak. (A francia terroir szónak pontos jelentése nincsen. Szűkebb értelemben a talajt jelent, de a terroir ennél azért több: magában foglalja a termőhely mindazon sajátosságait - klimatikus tényezők, fajták, talaj összetétele -, ami az adott termőterületet egyedivé, mással össze nem téveszthetővé teszi).
A talajról
A badacsonyi talaj vegyes összetételű, hiszen az alapkőzet 250 millió éves homokkő, mészkő és dolomit, felette homok és vulkáni utóműködésnek köszönhetően vulkáni bazalt kőzet. Ez adja a badacsonyi borok mineralitását, testességét, nagy érési potenciálját. A talajösszetételnek és az itt termelt szőlőfajtáknak köszönhetően az itteni borok magas savtartalommal bírnak, amik elegáns tartást kölcsönöznek a boroknak, és általuk vállnak hosszú ideig eltarthatóvá és élvezhetővé. Ezért is nevezik az egyes badacsonyi szőlőkből készült borokat „trezorboroknak”.
A klimatikus tényezőkről
A Balaton közelsége a szőlő érésében játszik meghatározó szerepet. A Balaton északi részén elterülő borvidéken ugyanis a szőlőt a nap közvetlenül és közvetve is érleli. A nap egyrészt direkt éri a szőlőt, másrészt alulról a tó által visszavert fény által, harmadrészt pedig a talajnak köszönhetően. A vulkáni bazalt kőzet nappal felmelegszik (a homoknak köszönhetően jóval gyorsabban), és éjjel ezt a hőt – ismét alulról – visszasugározza a szőlőnek. Így lesznek a badacsonyi szőlők „minden oldalról” érettek és zamatosak.
A Balatonnak köszönhetően a tél a badacsonyi borvidéken jóval enyhébb, mint más borvidékeken.
A Szent Orbán Pincészet borai
Hableány 2004 (gyöngyöző bor)
A pincészet célul tűzte ki, hogy a borokon kívül pezsgővel is megörvendeztetik a borszerető közönséget. Az újdonságnak számító házasításból (pinot noir és budai zöld) készült kellemes, frissítő ital a Hableány nevet kapta.
A pinot noirból az esetek többségében vörösbor készül, de gyors eljárással fehérbor is készíthető belőle.
A szőlő színanyagai, az ún. antociánok annak héjában találhatók, ha tehát a szőlőt gyors préseléssel és áztatás nélkül dolgozzák fel, akkor a színanyagok nem tudnak kioldódni, és a kékszőlőből így fehérbort kapunk.
Pinot noir fehér 2005
- A 2005-ös évjáratú bor rendkívül friss, közepesen intenzív, zöldes-fehér színű, illatában megjelenik a zöldalma, és kellő érettséget mutat. Szájban a bor száraz, kellemes. Savai frissek, kemények, de ez nem bántó, inkább lendületességet ad a bornak, amely elsősorban könnyedségével hódít. A tavasz frissítő itala, jól behűtve fogyasztandó.
A 2005-ös év Badacsonyban a kezdeti sok eső ellenére kimondottan jól végződött. Augusztusban sokat esett az eső, és félő volt, hogy elrohad a szőlő. Akik kivártak, és a szőlőt csak októberben szedték le, azok jártak igazán jól, hiszen ekkor már jóval kevesebb eső volt, több napsütéssel. Az ebből az időből szüretelt borok szépen beértek, magas cukorfokkal lehetett őket szüretelni. 2005-ben az átlagnál egy picit hűvösebb volt az idő október környékén Badacsonyban, tehát a savak megmaradtak a fehérszőlőben.
A magas cukorfok mellett megfelelő savgerinc miatt vált igazán jó évjárattá a tavalyi év Badacsonyban.
Pinot noir rosé 2005
- A pinot noirból már egy borsort is fel lehet állítani, hiszen ebből fehérbor, vörösbor és természetesen rozé is készíthető. Ez a rozé csillogóan tiszta, az átlagos rozéknál mélyebb színvilággal rendelkezik. Illata sokrétű: áfonya, és némi fűszeresség. Szép, kerek savak és jó tartás. Azért lehet szeretni, mert mindene megvan, amit egy rozétól elvárunk, és egyszerűen csak ennyit lehet mondani: ezt a bort jó inni.
Kéknyelű 2004
- A badacsonyi úri szőlőnek is nevezett fajta a budai zölddel szeret párban lenni. A kéknyelű ugyanis nővirágú, szüksége van porzóra, ez pedig a budai zöld. A szőlő nem sokat terem, laza fürtű, az átlag szőlőnél 1/3 –dal könnyebb súlyú. Nevét kékes színű kocsányáról kapta.
- A ritka szőlő nem igényel különösebb eljárást: bogyózzák, zúzzák, majd préselik, koracél tartályban erjesztik, ezt követi a körülbelül 6-8 hónapos hordós érlelés, majd palackba kerül.
A 2004-es évjáratú kéknyelű tiszta, közepesen intenzív zöldessárga színű zöldes reflexekkel, vastag gliceringyűrűvel, mely a nagy beltartalomra utal. Már a megjelenése is eleganciát tükröz. Illata fajtából adódóan nem túl intenzív, időnként egy-egy virágillatot lehet benne felfedezni, inkább ásványi jellegű illatot áraszt. Nem harsogja tele a világot parfümös, vagy hipergyümölcsös illattal, és nem mondja, hogy ÍME, ITT VAGYOK, MINDENKI RÁM FIGYLEJEN. Nem, ez nem illik hozzá, mert igazi úrilány.
Úgy mutatkozik be, ahogyan egy úrilányhoz illik; kecsesen járva, bájosan mosolyogva.
Határozott, és gazdag savgerinccel rendelkezik, az egész szájat betölti gazdag ízvilága: minerálitás, pici zöldfűszerekkel. Elegáns egyensúlyban van, az alkohol és a savak rendezett és kerek egészet alkotnak. Szájban száraz, de tömény, puha és elegáns. Egészen hosszú lecsengés jellemzi.
Érési potenciálját megbecsülni sem lehet, egészen káprázatos átalakulásokon képes keresztül menni az évek folyamán, sőt igazi arcát csak hosszú palackos érlelés után fedi fel.
A pinot noirra a franciák azt mondják, olyan, mint egy hercegnő, utalva ezzel a kifinomultságára, karakterére. Azt hiszem, a kéknyelűt nyugodtan nevezhetjük mi is a magyarok hercegnőjének.
Óvörös 2003
A Pinot Noir, Cabernet Sauvignon és a Bakator fajtákból álló bor a régi badacsonyi vörösborok hangulatát idézi.
A bor piros bogyós gyümölcsökkel indít, majd a háttérben felsejlik a fa és a bors. Tüzes és lendületes, érett tanninokkal, határozott savakkal. A fajták szépen összeértek, harmonikusak. Közepes test, meleg alkoholérzet, hosszú lecsengés. Ami a legszebb ebben a borban, az a fajták találkozása és összesimulása, egyik sem lóg ki, mindegyik tudja a helyét, példaértékű együttműködés a siker érdekében.
Olaszrizling 2000 (késői szüret)
Egy rendkívül meleg évjárat volt a 2000-es. Forró és hosszú nyár, kevés csapadékkal, ami sok helyen a savak kiégését okozta.
Ez az olaszrizling kora ellenére még érésben van, és fantasztikus jegyeket mutat. Az ízek és illatok egyre inkább az aszalt gyümölcsök felé veszik az irányt, és ezek elmélyülése várható a következő években is. A savak még jól tartják a magas cukrot, a bor szerkezete jó egyensúlyt mutat.
Azt hiszem, Badacsony nagy jövő előtt áll, az eddigi erőfeszítések a minőségi borok készítésére sikeresnek bizonyultak. Nagy eredménynek tekinthető az a szemléletváltás, ami a mennyiségi borászkodásból a minőségi szőlő és bortermelés felé vette az irányt. Ebből lehet építkezni, erre lehet támaszkodni az elkövetkező években. A neheze most jön, hiszen a világ közben szélsebesen halad az egyediség felé, mindenki az újat, a különlegeset keresi és ebben a marketingzajban csak a versenyképes, egyedi, ún. terroir borok lehetnek sikeresek a nemzetközi piacon.
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Badacsony környékén már 2000 évvel ezelőtt is szőlővel foglalkoztak az itt élők. Kiváló bortermő helynek tartották a rómaiak is ezt a vidéket, ezt bizonyítja a Vinea Pannoniae Nobilis Districtus borvidék meghatározás, amely az egyik legrégebbi eredet-megjelölés Európában. A rómaiak gazdag szőlőkultúrájára emlékeztetnek az itt talált szőlő- és bormotívumokkal díszített szobrok, edények, épületmaradványok.
Badacsony ma főleg fehérborairól ismert, ez nem is csoda, hiszen az 1800 hektár szőlőből álló borvidéken csupán 100 hektár kékszőlő, a többi fehér.
Az 1880-as évekig még fele-fele volt a fehér és a kékszőlők aránya a borvidéken.
Ekkor jött azonban a világ és kis hazánk szőlőit valaha ért legnagyobb katasztrófa, a filoxéra.
A magyarországi borvidékek közel felét teljesen elpusztító szőlőgyökértetű végigsöpört Európán, és nem sok szőlőt hagyott maga után. Védekezni ellene szinte lehetetlen volt, hiszen nem a felszínen, hanem láthatatlanul, a föld alatt támadt és pusztított. Észak-Amerikában fedezték fel először, de a franciák találták meg az igazi ellenszerét, ez pedig a homok volt. A homoktalajra ültetett szőlő ugyanis immúnis volt a kártevő ellen, mert a homok nem tapad olyan erősen a gyökérhez, és nincsenek benne olyan repedések, rések sem, amelyek elősegítenék a filoxéra terjedését, mozgását. A homokon túl azonban még szükség volt olyan új szőlőfajtákra is, amelyek ellenállóbbak, erősebbek a filoxéra és egyéb betegségekre. Ezért vad amerikai szőlőültetvényeket (direkttermőket) hoztak létre, vagy ezeket az erősebb amerikai szőlőket európaival oltották be, és ebből új szőlőültetvényeket telepítettek. Az amerikai szőlőalanyok létrehozásában nagy szerepe volt Teleki Zsigmond villányi szőlőbirtokosnak és szőlőnemesítőnek.
A filoxéra után az állam - látva az ágazatban bekövetkezett milliós károkat - a gazdák segítségére sietett. Állami támogatással lehetett hozzájutni az új szőlőoltványokhoz. Elsőbbséget élveztek azok a szőlőtulajdonosok, akiknek már teljesen kipusztultak a szőlői, illetve akiknek a fő bevételi forrása a szőlőtermesztés volt.
A szőlőrekonstrukció során a fehérszőlők kerültek túlsúlyba a badacsonyi borvidéken, hiszen az állam elsősorban ezek telepítését támogatta.
Ennek következtében1945 után már 8 engedélyezett fehérszőlőfajta volt Badacsonyban. A két legmeghatározóbb fajta, a kéknyelű és a budai zöld közül csak az előbbi volt engedélyezve. Ez azt jelentette, hogy a budai zöldet önállóan nem lehetett forgalomba hozni, tehát a két fajtát együtt, házasítva adták el. A gazdák a két fajtát egymás mellé ültették és együtt nevelték őket. (pl.: egy sor kéknyelű, egy sor budai).
A Szent Orbán pincészet
A badacsonyi borászat felújítását és bővítését az ismert vállalkozó, Szeremley Huba az 1990-es évek elején kezdte el, és 1992-ben Szent Orbán néven alapította meg pincészetét.
A Szeremley-birtok ma 110 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, amelynek az egyik fele fehér, a másik fele kékszőlő.
A Szent Orbán pincészet a kezdetek óta törekszik az ősi, hagyományos szőlőfajták és borok megismertetésére, a borvidék hírnevének öregbítésére. (Erre gondolt Szeremley Huba, amikor 1999-ben más családi pincészetekkel együtt megalapította a Pannon Bormíves Céhet a magyar borok népszerűsítése és kulturált borfogyasztás elterjesztése érdekében.)
A pincészet olyan fajtákat és borokat ismertetett meg újra a borkedvelő közönséggel, amelyek egykor ismertek és népszerűek voltak.
Így vált Magyarország egyik legkedveltebb fehérborává a Szemelt rizling. A 2000-ben először forgalomba kerülő bor olaszrizling és rajnai rizling házasításával készül. Elsősorban könnyen értelmezhetősége miatt vált népszerűvé: behízelgő, friss illatok, kerek savak, zamatgazdagság. A címkéje is a múltat idézi: a barnás szín és a régies írásmód az állandóságot sugallja.
Ez bor a badacsonyi borászok közös gyermeke, hiszen nemcsak a Szeremley birtok szőlőit tartalmazza, de számos badacsonyi termelő is szőlőjét „áldozta” a közös rizlingért.
A pincészet különösen a hungarikum fajták felélesztésében ért el sikereket; említendő a budai zöld, a kéknyelű, vagy a bakator.
A terroir
A badacsonyi borvidék és ezzel az itt termelt borok egyik különlegességét a talaj, a klimatikus tényezők és a termelt szőlőfajták adják. Ezt a három tényező tekinthető Badacsonyban terroir-nak. (A francia terroir szónak pontos jelentése nincsen. Szűkebb értelemben a talajt jelent, de a terroir ennél azért több: magában foglalja a termőhely mindazon sajátosságait - klimatikus tényezők, fajták, talaj összetétele -, ami az adott termőterületet egyedivé, mással össze nem téveszthetővé teszi).
A talajról
A badacsonyi talaj vegyes összetételű, hiszen az alapkőzet 250 millió éves homokkő, mészkő és dolomit, felette homok és vulkáni utóműködésnek köszönhetően vulkáni bazalt kőzet. Ez adja a badacsonyi borok mineralitását, testességét, nagy érési potenciálját. A talajösszetételnek és az itt termelt szőlőfajtáknak köszönhetően az itteni borok magas savtartalommal bírnak, amik elegáns tartást kölcsönöznek a boroknak, és általuk vállnak hosszú ideig eltarthatóvá és élvezhetővé. Ezért is nevezik az egyes badacsonyi szőlőkből készült borokat „trezorboroknak”.
A klimatikus tényezőkről
A Balaton közelsége a szőlő érésében játszik meghatározó szerepet. A Balaton északi részén elterülő borvidéken ugyanis a szőlőt a nap közvetlenül és közvetve is érleli. A nap egyrészt direkt éri a szőlőt, másrészt alulról a tó által visszavert fény által, harmadrészt pedig a talajnak köszönhetően. A vulkáni bazalt kőzet nappal felmelegszik (a homoknak köszönhetően jóval gyorsabban), és éjjel ezt a hőt – ismét alulról – visszasugározza a szőlőnek. Így lesznek a badacsonyi szőlők „minden oldalról” érettek és zamatosak.
A Balatonnak köszönhetően a tél a badacsonyi borvidéken jóval enyhébb, mint más borvidékeken.
A Szent Orbán Pincészet borai
Hableány 2004 (gyöngyöző bor)
A pincészet célul tűzte ki, hogy a borokon kívül pezsgővel is megörvendeztetik a borszerető közönséget. Az újdonságnak számító házasításból (pinot noir és budai zöld) készült kellemes, frissítő ital a Hableány nevet kapta.
A pinot noirból az esetek többségében vörösbor készül, de gyors eljárással fehérbor is készíthető belőle.
A szőlő színanyagai, az ún. antociánok annak héjában találhatók, ha tehát a szőlőt gyors préseléssel és áztatás nélkül dolgozzák fel, akkor a színanyagok nem tudnak kioldódni, és a kékszőlőből így fehérbort kapunk.
Pinot noir fehér 2005
- A 2005-ös évjáratú bor rendkívül friss, közepesen intenzív, zöldes-fehér színű, illatában megjelenik a zöldalma, és kellő érettséget mutat. Szájban a bor száraz, kellemes. Savai frissek, kemények, de ez nem bántó, inkább lendületességet ad a bornak, amely elsősorban könnyedségével hódít. A tavasz frissítő itala, jól behűtve fogyasztandó.
A 2005-ös év Badacsonyban a kezdeti sok eső ellenére kimondottan jól végződött. Augusztusban sokat esett az eső, és félő volt, hogy elrohad a szőlő. Akik kivártak, és a szőlőt csak októberben szedték le, azok jártak igazán jól, hiszen ekkor már jóval kevesebb eső volt, több napsütéssel. Az ebből az időből szüretelt borok szépen beértek, magas cukorfokkal lehetett őket szüretelni. 2005-ben az átlagnál egy picit hűvösebb volt az idő október környékén Badacsonyban, tehát a savak megmaradtak a fehérszőlőben.
A magas cukorfok mellett megfelelő savgerinc miatt vált igazán jó évjárattá a tavalyi év Badacsonyban.
Pinot noir rosé 2005
- A pinot noirból már egy borsort is fel lehet állítani, hiszen ebből fehérbor, vörösbor és természetesen rozé is készíthető. Ez a rozé csillogóan tiszta, az átlagos rozéknál mélyebb színvilággal rendelkezik. Illata sokrétű: áfonya, és némi fűszeresség. Szép, kerek savak és jó tartás. Azért lehet szeretni, mert mindene megvan, amit egy rozétól elvárunk, és egyszerűen csak ennyit lehet mondani: ezt a bort jó inni.
Kéknyelű 2004
- A badacsonyi úri szőlőnek is nevezett fajta a budai zölddel szeret párban lenni. A kéknyelű ugyanis nővirágú, szüksége van porzóra, ez pedig a budai zöld. A szőlő nem sokat terem, laza fürtű, az átlag szőlőnél 1/3 –dal könnyebb súlyú. Nevét kékes színű kocsányáról kapta.
- A ritka szőlő nem igényel különösebb eljárást: bogyózzák, zúzzák, majd préselik, koracél tartályban erjesztik, ezt követi a körülbelül 6-8 hónapos hordós érlelés, majd palackba kerül.
A 2004-es évjáratú kéknyelű tiszta, közepesen intenzív zöldessárga színű zöldes reflexekkel, vastag gliceringyűrűvel, mely a nagy beltartalomra utal. Már a megjelenése is eleganciát tükröz. Illata fajtából adódóan nem túl intenzív, időnként egy-egy virágillatot lehet benne felfedezni, inkább ásványi jellegű illatot áraszt. Nem harsogja tele a világot parfümös, vagy hipergyümölcsös illattal, és nem mondja, hogy ÍME, ITT VAGYOK, MINDENKI RÁM FIGYLEJEN. Nem, ez nem illik hozzá, mert igazi úrilány.
Úgy mutatkozik be, ahogyan egy úrilányhoz illik; kecsesen járva, bájosan mosolyogva.
Határozott, és gazdag savgerinccel rendelkezik, az egész szájat betölti gazdag ízvilága: minerálitás, pici zöldfűszerekkel. Elegáns egyensúlyban van, az alkohol és a savak rendezett és kerek egészet alkotnak. Szájban száraz, de tömény, puha és elegáns. Egészen hosszú lecsengés jellemzi.
Érési potenciálját megbecsülni sem lehet, egészen káprázatos átalakulásokon képes keresztül menni az évek folyamán, sőt igazi arcát csak hosszú palackos érlelés után fedi fel.
A pinot noirra a franciák azt mondják, olyan, mint egy hercegnő, utalva ezzel a kifinomultságára, karakterére. Azt hiszem, a kéknyelűt nyugodtan nevezhetjük mi is a magyarok hercegnőjének.
Óvörös 2003
A Pinot Noir, Cabernet Sauvignon és a Bakator fajtákból álló bor a régi badacsonyi vörösborok hangulatát idézi.
A bor piros bogyós gyümölcsökkel indít, majd a háttérben felsejlik a fa és a bors. Tüzes és lendületes, érett tanninokkal, határozott savakkal. A fajták szépen összeértek, harmonikusak. Közepes test, meleg alkoholérzet, hosszú lecsengés. Ami a legszebb ebben a borban, az a fajták találkozása és összesimulása, egyik sem lóg ki, mindegyik tudja a helyét, példaértékű együttműködés a siker érdekében.
Olaszrizling 2000 (késői szüret)
Egy rendkívül meleg évjárat volt a 2000-es. Forró és hosszú nyár, kevés csapadékkal, ami sok helyen a savak kiégését okozta.
Ez az olaszrizling kora ellenére még érésben van, és fantasztikus jegyeket mutat. Az ízek és illatok egyre inkább az aszalt gyümölcsök felé veszik az irányt, és ezek elmélyülése várható a következő években is. A savak még jól tartják a magas cukrot, a bor szerkezete jó egyensúlyt mutat.
Azt hiszem, Badacsony nagy jövő előtt áll, az eddigi erőfeszítések a minőségi borok készítésére sikeresnek bizonyultak. Nagy eredménynek tekinthető az a szemléletváltás, ami a mennyiségi borászkodásból a minőségi szőlő és bortermelés felé vette az irányt. Ebből lehet építkezni, erre lehet támaszkodni az elkövetkező években. A neheze most jön, hiszen a világ közben szélsebesen halad az egyediség felé, mindenki az újat, a különlegeset keresi és ebben a marketingzajban csak a versenyképes, egyedi, ún. terroir borok lehetnek sikeresek a nemzetközi piacon.
.jpg)
