Schreiber László, a környezetvédelmi egyesület elnöke kifejtette, a civil szervezetet az ipari szennyezés elleni fellépés, annak mérséklése hívta életre, ám mivel ez jelentősen csökkent az elmúlt évek során, mostanra a Téglagyári-völgy természeti értékeinek megóvását tartják egyik legfontosabb feladatuknak. A tervezett beépítés és üzleti szempontú hasznosítás ugyanis azok részleges vagy teljes pusztulásához vezethet. Elmondta, hogy az Érdre is kiterjedő halmok, a Kakukk- és Sánc-hegy, a Földvár, valamint a Téglagyári-völgy ökológiai egységet alkotnak, egyedi, sajátos bioszférával. Nem egy itt élő növény-, lepkefaj és egyéb élőlény hungarikumnak számít, amelyeknek pusztulásával szegényebb lenne a város, a Pannon-régió és egész Európa. A konferencia egyik célja – mondta –, hogy tájékoztassa a döntéshozókat a terület természeti értékeiről. Szeretnék meggyőzni őket, hogy a terület hasznosításakor ne üzleti, építészeti és turisztikai, hanem inkább ökoturisztikai, régészeti és archeobotanikai szempontok érvényesüljenek, ami a táj rekonstrukcióját is eredményezheti. Az egyesület több konferenciát is tervez a témában.

Dr. Terpó András, a bécsi egyetem talajkutatási tanszéke vendégprofesszora az érd-százhalombattai löszpusztagyepek archeobotanikai értékeiről beszélt. A mezopotámiai koroktól vezette végig hallgatóit a mai Pannon-pusztáig, a Téglagyár-völgy és a halmok sajátos növényvilágáig. Az európai természetvédelmi támogatásokról, a Natura 2000 területek jelentőségéről és kijelöléséről beszélt Gulyás Levente, a Vadonélő Világ Alapítvány magyarországi igazgató-helyettese és Alberto Arroyo Schnell koordinátor. Utóbbitól megtudtuk, hogy a nemrég csatlakozott államokhoz képest Magyarország elmaradt a természetvédelmi jogalkotás terén. Kállayné Szerényi Júlia, az ELTE botanikusa a löszpusztagyep növényvilágát mutatta be. Nem kevesebb, mint 375 növényfajt leltároztak fel a Téglagyári-völgyben és a Sánc-hegyen, közülük 23 védett. Barna Zsolt, a Kiskunsági Nemzeti Park tudományos munkatársa ezek védelméről, Illyés Eszter, az MTA botanikusa pedig a löszpusztagyepek európai jelentőségéről beszélt. Müller Krisztina táj- és kertépítő mérnök elmondta, a néhai Poroszlai Ildikó kérte fel, hogy készítse el két kijelölt halom és a Sánc-hegy természeti és botanikai rekonstrukciójának tervét. A tájba építhető fogadóépület nem valósult meg, és a területek rekonstrukciójából is kevés. De sikerként könyvelte el az egyik halomsír élővilágának rekonstrukcióját, amelyen korábban lucernát termesztettek.