Sorozatunkban kitárgyaltuk, mitől otthon az otthon, milyen a hely, amely megérint, a forma, amely kifejez, mért fontos a mobilitás, mekkora a szükséges és az elégséges, milyen az "alkalmazkodó" és milyen a "kommunikáló" otthon, valamint miként vágjunk bele az építkezésbe. Utoljára arról lesz szó, hogy igazából sosincs kész a házunk, és ez így van jól.
Ha az utazás nem lenne érdekesebb, mint maga a cél, nyilván nem lenne annyi nomád nép a világon. Amikor elkészült az otthonunk, néhány hónapig elégedetten hátradőlünk, de előbb-utóbb elkezdenek születni az új ötletek. Bár hajlamosak vagyunk rá, ne essünk kétségbe és ne kicsinyelljük le az otthonteremtésben elért teljesítményünket! – figyelmeztet építész szakértőnk, dr. Oláh M. Zoltán.
Ami tegnap tetszett, ma már nem biztos, hogy tetszik. Idővel a gyereknek barátja/barátnője lesz és sokkal nagyobb intimitást szeretne. egyikünk-másikunk pedig már nem tud felmenni a lépcsőn. Nemcsak az igényeink változnak folyamatosan, hanem a divat, a technológiai megoldások is. Aki ezt nem képes elfogadni és követni, nem tudja megőrizni a nyitottságát, az beleun, belefárad az életbe, vagyis megöregszik. Akár fiatalon!
Otthon is lépést kell tartani a változással, a kérdés csak az, hogyan. Ami nem túl jó, felszínes, tartalom nélküli, hamar elértéktelenedik. Törekedjünk inkább az egyszerűségre és a jó minőségre! Már a tervezéskor eldől, mi az, ami hosszabb távra szól. A tartószerkezetet például 50-100 évig sem fogjuk cserélni, a festést, a padló burkolatát viszont sűrűbben. Miért költenénk drága parkettára, ami nem bírja ki a biciklit, a forgószéket, ráadásul simán megunhatjuk a színét? A csempével persze, már más a helyzet, hiszen ahhoz falat kell bontani, de a szanitereket például 10-15 évre vegyük, és arra is készüljünk fel, hogy időről időre cserélni kell a falban a csöveket, vezetékeket. Egyszerűen, elegánsan tegyük ezt! Szakértőnk szerint jobb, ha a színeket a berendezés hozza az otthonunkba, a fehér falat a legegyszerűbb és legolcsóbb újrafesteni. Ami személyes, közelálló, az gyorsan változik. Teremtsük meg a lehetőségét a cserének!
Aki megéli az életét, folyamatosan az igényeihez és a céljaihoz alakítja a környezetét. Nagyon fontos azonban, hogy csak reális célokat tűzzünk magunk elé, amelyek nem túlságosan könnyűek, de nem is teljesíthetetlenek, különben megülheti a lelkünket a befejezetlenség, amely folyamatosan a kudarcunkra emlékeztet.
Vannak, akiknél sosem kerül fel az utolsó csempe a fürdőszobában, de olyanok is, akik megszállottan csinosítják az otthonukat. Meg kell találni a középutat. Lényeg, hogy a sürgős, fontos – sürgős, nem fontos – nem sürgős, fontos – nem sürgős, nem fontos mátrixban a megfelelő helyre tudjuk helyezni a dolgainkat.
Ha szembekerülünk egy látszólag megoldhatatlan problémával, először is határozzuk meg, miből áll, azután válasszuk le azokat a kisebb részeit, amelyeket még képesek vagyunk megoldani, és így tovább!
Ha elvégeztünk egy-egy változtatást, az mindig megnyugvást szül, hiszen helyreáll a harmóniánk. Oldjuk meg a lehető legegyszerűbben, legelegánsabban a problémákat, mert csak így jöhetnek az új célok és az új ötletek!



