A hagyományos építőanyagok - sóskúti kő, vályog, tégla - rosszul szigetelnek. A következmény, hogy nagyon sok hőenergiát veszítünk, ráadásul a kinti-benti hőmérsékletkülönbség miatt az épületben kicsapódik a pára, és életre kel a penész. A következmény, hogy drágán fűtjük a házat, ráadásul egészségtelen a környezetünk. Szigetelni kell – alul, fölül, oldalt, korszerű technológiákkal és anyagokkal - ezt szinte már mindenki tudja.

Rengeteg hő távozik a szelelő nyílászárókon keresztül, vagyis jó minőségű és jól záró ablakok, ajtók szükségesek.

Igen ám, de ha tökéletesen szigetelt a házunk, és a nyílászárók is patentek, akkor meg miként szellőzik? Mivel a levegővel együtt a nedvesség is bent marad, könnyen penészesedhetnek a falak. Nyissunk gyakrabban ablakot? Kiszökik a meleg. A megoldás, ha úgy szellőztetünk, hogy közben visszavezetjük a hőt, vagyis hővisszanyerő szellőző-berendezésre van szükségünk.

Mivel Németországban építészeti előírás, hogy a hálószobákban mindig friss levegőt kell biztosítani – fontos, hogy a dolgozók kipihenjék magukat -, kifejlesztettek egy egyszerű, de hatékony szellőzőrendszert. Lényege, hogy egy motor, amely folyamatosan, de alacsony fordulatszámon működik, elszívja a házból az elhasznált levegőt, az épületen kívülről pedig frisset szív a helyére. Ez utóbbit földalatti csövön keresztül juttatja a házba, és mivel a talajszint alatti hőmérséklet állandó, közben a beszívott hideg levegő télen kissé felmelegszik, nyáron pedig lehűl.

A hővisszanyerő szellőztető rendszer eredménye, hogy nem kell ablakot nyitni, nincsenek rovarok, nincs penész, az otthonunk nem veszít hőt, és mindig friss levegőt szívunk be, vagyis egészséges a környezetünk. Mindez, természetesen csak akkor igaz, ha a szigetelést és a nyílászárókat már kipipáltuk.

Láttuk, miként veszítünk kevés energiát, most az is nézzük meg, hogyan nyerünk sokat! Engedjük be a napfényt minél nagyobb üvegfelületen a déli, napsütötte oldalon! Ha januárban kisüt a nap, plusz tíz fok körül már az árnyékolókra is szükségünk lehet, sőt! Nem az lesz a fő kérdés, miként melegítsük fel a házat télen, hanem, hogyan hűtsük le nyáron. A sötétítőfüggönyt összehúzni édes kevés. Meg kell akadályozni, hogy a hősugárzás behatoljon az üvegen. Vagyis kívülről kell az ablakot árnyékolni, spalettákkal, rolóval, zsalugáterrel.

Ha az épület tájolására is odafigyeltünk, elmondhatjuk, hogy tökéletesen kihasználtuk a természet adta lehetőségeket, de gondolkodjunk tovább! Ha délen nagy üvegfelületeket nyitunk a fénynek és a hőnek, északon éppen az ellenkezőjére kell törekedni. Minek költenénk nagy ablakokra, amiket utána még takarítani is kell? A ház szellőztetését megoldottuk, tehát azon is sokat spórolhatunk, ha kevesebb nyitható nyílászárót veszünk.

Apróságnak tűnhet, de van keresnivalónk a lámpatesteken is. Nyáron minek melegítsenek? Szóval, cseréljük ledre, amely kevesebb hőt ad le, nagyon alacsony a fogyasztása!

Egy európai uniós direktíva szerint 2020-tól már csak olyan középületeket szabad építeni, amelyeknek – technológia nélkül, tehát például egy irodaház esetében a számítógépek, faxok, nyomtatók működését leszámítva - nulla az energiamérlege. Ez azt jelenti, hogy amennyi energiát elveszítenek, annyit meg is kell termelniük. Ez úgy lehetséges, hogy a homlokzaton és a tetőzeten hasznosítjuk a napenergiát, vagyis napelemeket, illetve napkollektorokat helyezünk üzembe.

A napelemek által termelt áramot nem lehet raktározni, a felesleget azonban a hálózaton keresztül hasznosíthatjuk, vagyis eladhatjuk. A napkollektor által termelt hőt víztartályban halmozzuk fel és a csapokba, illetve a fűtési rendszerbe vezethetjük.

Komplex módon persze csak akkor valósíthatjuk meg a fenti elgondolásokat, amikor új házat építünk. De vajon mennyivel kerül ez többe, mint egy hagyományos építkezés, és mennyit takarítunk meg a fenntartáson? Építész szakértőnk szerint tíz százalékkal kell többet költenünk az építésre, és (figyelem!) kilencven százalékkal lesz kevesebb a rezsink. Ő nemcsak tudja, hanem ki is próbálta. Hónapokig jártak hozzájuk ellenőrzésre a gázművek szakemberei, amíg egyszer a felesége meg nem mutatta nekik, hogy megy a fűtés, miközben áll a gázóra.

Hozzátette: amikor a házépítésbe fogtak, elsősorban nem az lebegett a szemük előtt, hogy kevesebb legyen a gázszámla, hanem, hogy egészséges legyen az otthonuk.

Sorozatunk következő része arról fog szólni, milyen szabályokhoz kell alkalmazkodnunk, amikor építkezünk, és miért. (Fotó: www.klima-pest.hu)