A szervezők ezzel az eseménnyel demonstrálták, mit szeretnének megvalósítani egy valóban működő, tartalmas, ifjúsági közösségi térben. A zenepavilonban a város fiatal zenészei folyamatosan muzsikáltak, amit itt-ott megszakított egy-egy slammer szövegelése. Az órajáték alatt a képzőművészeti szekció élőfestészetre, matricarajzolásra csábított. A tér közepén festőállványra állított tükörben többnyire csoportosan készültek az önarcképek. Három helyszínen különböző stílusú hulladék-újrahasznosítás zajlott: kosarak, ékszerek, dísztárgyak kerekedtek az ügyes kezek nyomán pillepalackokból, újságpapírból, egyéb kidobásra ítélt anyagokból. A fotelokkal, szőnyegekkel kialakított, nyitott "klubhelyiségben" a kezdeményezés már működő csoportjai: a SZÓkratÉSZ szókincsbővítő klub és a SZIKE-Film könyvei, játékai vártak a tartalmas kikapcsolódásra vágyókra. A pszicho-csoport munkatársai önismereti, pszichodráma és mentálhigiénés foglalkozásokat kínáltak, elmélyülten beszélgettek a melléjük ülőkkel. A táblás és a kártyajátékok körül kisebb csoportok alakultak, kézzel festett szerepjáték-szereplők masíroztak az asztalokon. Az eseményt felfedezve, kitelepült az SZTC sakk-szakosztálya, igazolva a szervezők azon elképzelését, hogy szükség van kulturált, nyitott közösségi terekre, ahol bárki kedvére időzhet és hódolhat a hobbijának. A forgatagban a "házigazdák" beszélgetések során és füzetnyi szóróanyag segítségével ismertették az Ifjúsági Műhely széles kínálatát, terveit és céljait.

Akik most kihagyták a találkozást, találnak információt a kezdeményezésről a facebook-on, az Ifjúsági Műhely-Százhalombatta oldalon, vagy a legközelebbi dzsemborin, hiszen a résztvevők azzal a búcsúztak, "ilyet csináljunk majd máskor is!"