Fazekas Major Gizella későn kezdett el verseket írni, körülbelül húsz éve annak, hogy tollat ragadott. Édesapja halála annyira megrendítette, hogy a szívéből fel-feltörő fájdalmakat sírás helyett csak eldalolni tudta. Azóta a versírás hűséges társa maradt. A zsúfolásig megtelt könyvtárban immár a harmadik kötetével ismerkedhettek az olvasók. Fazekas István Váci Mihály-díjas költő a szerző bemutatásakor rámutatott arra, hogy Fazekas Major Gizella verseinek legnagyobb értéke a tisztaság és az őszinteség. Véghelyi Balázs író szerint az idős költőnő versei, ha kisebb esszenciákkal is, de rokonságba hozhatók Kányádi Sándor és Reményik Sándor költészetével, különösen azok a versek, melyek a családról és a hazaszeretetről szólnak. A szerzői esten a kötetben található alkotásokból a szerző barátai és ismerősei szemezgettek, s tolmácsolták azokat értő szavalással.