A tárlatot Németh Nóra, művészettörténész nyitotta meg. Április elseje - mint köztudott - a bolondok napja. A csoport tagjai e naphoz kívántak kapcsolódni, bár a groteszkben rejlő drámai erő nyilvánvalóan meghaladja az áprilisi tréfa fogalomkörét. A groteszk a kiállítók számára testhezálló feladatot jelentett – hisz munkáiknak általában meghatározó eleme ez a fajta látásmód és képi világ.

A groteszk szó eredeti jelentése barlangi, a kifejezés az olasz grotta, barlang szóból ered. 1500 körül fedezték fel Rómában Nero császár föld alattivá vált palotáját, a Domus Aureát, és az ott látott, növényekből, állat- és emberalakokból összeállított antik díszítményeket nevezték groteszkeknek, utalva a lelőhelyre, a föld alatti sötét termekre. A megjelenítés legjellemzőbb példái Raffaellóhoz és műhelyéhez köthetők. Már a groteszk e történeti ősképében jelen van a szó későbbi modern jelentése a heterogén elemek keverése révén.

Később a kifejezés jelentéstartalma módosult, a bizarr, szokatlan, félelmet keltő szinonimája lett, amely gyakran ötvözi a komikust, nevetségest a szörnyűségessel. A groteszk kifejezésmód azokban a korszakokban vált uralkodóvá, amikor megszűnt a hit a tökéletes természeti rendben, amikor általános bizonytalanság lett úrra: így a 16. században a reformáció korában, a felvilágosodás racionalizmusát követően a romantika idején és a 20. század nagy kataklizmái korában.

A SZAK Stúdió alkotóinak munkái személyes hangvételűek, többen saját életük groteszk tapasztalatait építették be alkotásaikba. Ilyen szubjektív elem a munkához, a nőkhöz, a történelemhez, az anyasághoz fűződő viszony, ugyanakkor nagyon jellemző a kritikai felhang, melyet durvább vagy játékosabb, ironikusabb eszközökkel juttatnak kifejezésre. A művek változatosan tárják fel a groteszk sokféle minőséget egyesítő tartalmait. Több alkotás a fogyasztói társadalom tárgykultuszának, tartalmatlanságának kritikáját tárja elénk, a másik fontos problémakör, amelyet a művek felvetnek, az elmagányosodás, kiüresedés kortünete, a modern ember életérzése.

Wolfgang Kayser, a groteszk egyik jelentős kutatójának megfogalmazása szerint: "A groteszk struktúra lényege az otthoniasság látszata mögül hirtelen fölbukkanó elidegenedett világ, a világ széttöredezettsége, a lét szakadékaiból föltörni kész démoni erő, amelynek azért nem lehet harmonikus ábrázolása, mert akkor az emberi világrend teljes jogú tagjává tennénk az apokalipszist. Mindezek miatt a groteszk a tudáson alapuló tiltakozás művészi formája."

A kiállítás május 15-ig látható a BKK Lépcsős Galériájában.