2013. november 5. (kedd) 18:00
Kincses Kolozsvár
Kolozsvár az erdélyi magyar irodalom és művelődés központja. Szellemi hagyományai a reneszánsz korig nyúlnak vissza. Itt ringott Hunyadi Mátyás bölcsője, majd itt bontakozik ki Dávid Ferenc reformátori-vallásalapító munkássága, s itt működik 1550-től Heltai Gáspár író és fordító magyar nyelvű nyomdája.
1790-ben a főkormányszék ide költöztetésével Kolozsvár tényleges fővárossá válik, ettől fogva a művelődés támogatásában és terjesztésében vezető szerepet játszó főnemesség is ide vonzódik, palotákat építtet. 1792-ben Kótsi Patkó János vezetésével állandó színtársulat létesül, mely az első magyar Shakespeare-bemutatókkal büszkélkedhetik. 1821-re itt épül fel az első magyar színház.
Országos, gyakran európai hírű tudósok kezdik itt pályájukat, vagy teszik tudományáguk központjává a várost.
A századforduló táján a város főtere igazi arculatot kap: Fadrusz Mátyás-szobrával (1902), egy másik tere a Kolozsvári testvérek készítette prágai Szent György-szobor másolatával (1904) válik díszesebbé.. A 20-as évek közepére kialakul Kolozsvár vezető szerepe a romániai magyar irodalmi életben. Itt alakul meg az Erdélyi Szépmíves Céh (1924-44) könyvkiadó, majd itt indítja meg a helikoni munkaközösség szépirodalmi folyóiratát, az Erdélyi Helikont (1928-44). A baloldali írókat a Dienes László, majd Gaál Gábor szerkesztette Korunk (1926-40) c. világnézeti lap tömöríti.
Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés után Kolozsvár veszít korábbi szellemi központ jellegéből, de a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltöztetésével újra tudományos központtá válik. Mai napig Erdély egyik legfontosabb egyetemi városa.
1946-ban a magyar zenei, képzőművészeti és színészképzés biztosítására Magyar Művészeti Intézet létesült Kolozsvárt, mely1950-ig működik, ekkor felszámolják, kiválik a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola (1954-ben Marosvásárhelyre költözik), s létrejön a helybeli Zenekonzervatórium és a Képzőművészeti Főiskola, melyeknek egy ideig szintén volt magyar tagozata.
A november 5.-i "barangoláson" megcsodálhatják a Képzőművészeti Főiskola leghíresebb festő tanárainak munkáit, illetve azon költők verseit, melyek halhatatlanná tették Erdély fővárosát, Kolozsvárt.
Előadók: József Rozsnyai Júlia könyvtáros és Takács Péter műgyűjtő
Belépődíj: 500,- Ft
