Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete augusztus 26 - 29 között szervezte idei második, több napos kirándulását. Nagy Nyárvégi Kirándulásunk programjában egy 4 napos kirándulás szerepelt, úti célunk ezúttal a Észak Magyarország és a szomszédos Szlovákia magyar lakta területe volt.
Utunk első állomása hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, Gödöllői Királyi Kastély megtekintése volt, amely történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak. A korhűen felújított és megújult kastély a közelmúltban új látnivalók sokaságával gazdagodott, színes kulturális programkínálata révén ma az ország legvonzóbb, legizgalmasabb intézményévé és turisztikai célpontjává vált. A nap második felében Vizsolyba és Göncbe látogattunk, ahol megtekintettük a Vizsolyi Bibliát, ill. a gönci Huszita-házat. A vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt "a magyar nép zivataros századaiban", többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük. Az úgynevezett Huszita-ház pedig, amelyet eredetileg a husziták építették és lakták, ma tájház. Gödöllő és Vizsoly-Gönc között a buszon a kirándulással kapcsolatos szellemi Totón is összemérhettük tudásunkat, a győztes értékes ajándékban részesült. Este elfoglaltuk szálláshelyünket a szlovák határ menti, hegyek között megbújó kristálytiszta levegőjű varázslatos kis faluban Telkibányán, ezen a csodálatos természeti környezetben fekvő településen., ahol mindvégig meghitt, családias légkör, mosolygós minőségi kiszolgálásban részesültünk.
Utazásunk 2 és 3 napját Szlovákiában töltöttük. Első napján Kassán jártunk. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa. Népessége közel 250.000 fő, ebből magyar jelenleg csak 3, 8%. Sajnos az utóbbi években fokozatosan csökkent a magyarság aránya, 1910-ben még a város lakosságának 75,4%-a volt magyar. Egész napos programunk keretében a sétáló utcában megtekintettük a város legnagyobb műemlékét, a gótikus építészet egyik legszebb alkotását, a Szent Erzsébet dómot, benne II. Rákóczi Ferenc 1906-ban, Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borította. Megcsodáltunk több egyházi építményt, templomot, palotát és köztéri szobrot, a Mária szobrot, a Városházát, a csodálatos Állami Színházát. Annak idején itt Dérynével az élen, Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai Nemzeti Színház, Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán. Idegenvezetőnk révén ezeket belülről is meg tudtuk tekinteni, a látnivalók lebilincselőek voltak.
A következő nap a közel százezer fős Eperjes, a szintén régi magyar város következett. A város műemlékekben szintén rendkívül gazdag, idegenvezetőnk révén a történelmi házak és templomok gazdag tárházát tekintettük meg. Iskoláiban tanult annak idején Kossuth Lajos, Thököly Imre, Márai Sándor, Marek József. Itt volt joggyakornok többek között: Kossuth Lajos, Eötvös József és Kazinczy Ferenc is. Délután Bártfára mentünk, ebbe a csodás kis szlovák városba. Bártfa egyike Szlovákia legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmag főtere a régi városházával (ma múzeum) és a Szent Egyed templommal igazi turisztikai látványosság. A város további érdekessége az Északkelet-Szlovákia népi építészetét bemutató skanzen, ahol a múzeumban a szlovák és kárpát-ukrán parasztházakat, és épületeket, műhelyeket, malmot és egy nagyobb méretű pravoszláv fatemplomot láthattunk. Csodálatos volt. Annyira elnyerte tetszésünket, hogy kijövet a skanzen mellett felállított zenepavilon művészeinek fülbemászó dallamaira klubunk tagjai jó kedvükben még táncra is perdültek.
Az utolsó napon Sárospatakra látogattunk. Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont. A Vár védelmi rendszerével Magyarország egyik legértékesebb műemléke, nemzeti örökségünk része. Idegenvezetőnkkel meg tekintettük a város turisztikai nevezetességeit. A Várban a várfalról csodás panoráma nyílt a környező tájakra, a vármúzeumban pedig a zegzugos belső tér és pince rendszer, illetve az őrzött történelmi emlékek sokasága varázsoltak el bennünket. A tartalmas szép napot Tállyán fejeztük be, ahol a finom ebéd után még egy borkóstoló fokozta amúgy is jó hangulatunkat.
Kissé fáradtan, de szép emlékekkel gazdagodva tértünk haza. Az időjárás ezúttal is kedvező volt, a jó hangulatunkat így semmi sem tudta elrontani. Újra egy igazi vidám hangulatú, poénokkal megtűzdelt kirándulás részesei lehettünk.
Azt hinné az ember, ha csodás tájakat, és látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van! Mind kis hazánk és a szomszédos országok is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhetnek. Éljünk hát minél többen vele!
OMNYE









