Lezárult a Jobbik által kirobbantott, százhalombattai társasházi botrányban érintett Hart Andrea ügy nyomozati szakasza.
Mint ismeretes, 2010 szeptemberében a százhalombattai jobbikos lebuktatták azt a társasházi közös képviselőt, akit több tízmillió forintos sikkasztás gyanújával állított elő a rendőrség.
A megközelítőleg 10 000 oldal iratismertetése megtörtént, melyek alapján a rendőrség az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Ezek alapján az ügyészség Hart Andrea és TÁRSAI ellen vádat emelt sikkasztás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. A per az ítélkezési szünet után kezdődik. Fontos lehet, hogy a nyomozás során a társasházak ügyének néhány részét leválasztották a többitől. Itt még kiderülhetnek további "érdekességek" is.
Még most is felvetődik a kérdés, hogyan lehetett ennek az embernek ekkora hatalmat adni, hogyan lehetett Tízmilliókat rábízni és hogyan tudott egy fél várost EGYEDÜL megvezetni? Felfoghatatlan, hogy Hart Andrea 2006 és 2010 között hogyan lehetett önkormányzati képviselő és egyben társasházi közös képviselő is?
Egyébként 2010 óta több peres eljárás is indult az érintett társasházak és az érintett bank között. Hart a nevezett banktól fiktív számlákkal igazolva vette fel a társasházakon el nem végzett felújításokra a sok Milliós kölcsönöket. Sok közösség úgy döntött nem fizeti vissza a Hart által csalással felvett hiteleket a banknak.
Néhány társasház viszont fizet, és megvárja a fizetési kötelezettségük teljesítését megszakító társasházak ellen a bank által indított perek kimenetelét, ennek ismeretében és függvényében határozza meg a további lépéseit a bankkal szemben.
Mára ismeretessé vált, hogy a bank által beperelt 10 társasházból 9 társasház sajnos elvesztette a választottbíróság előtt folytatott pereket, a maradék 1 esetében pedig még nincs ítélet. A bíróság kötelezte a társasházakat, hogy 15 napon belül fizessék meg a bank által felmondott kölcsönszerződésből fennálló összes tartozásukat ügyvédi díjjal, perköltséggel és késedelmi kamattal növelve.
Fontos megemlíteni, hogy azzal, hogy nemfizetés miatt a bank felmondta a fentiekben említett társasházak kölcsönszerződéseit, mindennemű, tehát a 70%-os és 35%-os kamattámogatás is megszűnt számukra. Ezzel szemben immár ítéletben kimondottan jegybanki alapkamat + 6%, illetve jegybanki alapkamat + 7% mértékű késedelmi kamatot kell fizetniük. Ez a fizetendő késedelmi kamat összeg, melynek előteremtésére a bíróság 15 napot adott, házanként a 3-5,5 millió forintot is eléri. Az ehhez kapcsolódó ügyvédi költség és egyéb költségekkel tetézve, pedig a teljes elszenvedett kár 3,5 – 10 millió forintig is terjedhet egyes lakóközösségeknél.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a keletkezett felesleges többletfizetés mellett a teljes, tehát az el nem végzett munkára folyósított kölcsönt is 15 napon belül vissza kell fizetni az érintett társasházaknak a bank felé.
Azon társasházak, amelyek a választottbíróság előtt elvesztették a pert és a fentiekben írt jelentős fizetési kötelezettséggel sújtottak, többen is a Fővárosi Törvényszék előtt pert indítottak a bank ellen a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére. A mai napig arról szereztünk tudomást, hogy a Fővárosi Törvényszék két tanácsa is egymástól függetlenül négy esetben elutasította a társasházak keresetét, néhány esetben pedig még nem született döntés.
A fent említett sajnálatos perveszteség miatt azon felül, hogy a banknak már valójában nem is volt követelése a társasházakkal szemben, hiszen az ítéletek alapján a házak tartozásaikat kényszerűségből kiegyenlítették, további fizetési kötelezettséget állapított meg a Törvényszék perveszteségéből kifolyólag. Ennek a mértéke egyes házaknál a 2 millió forintot is meghaladhatja. A vesztett perek után az állam felé is kell fizetniük és ügyvédi díj is hozzájárul ehhez.
Hogy a korábbi perveszteségük miatt agyonsanyargatott házak ezt az új fizetési kötelezettséget hogyan teljesítik, még nem tudható, de ha 15 napon túli késedelembe esnek, akkor a bank jogosult lesz ez után is késedelmi kamatot felszámítani.
Pozitívan kell értékelni, hogy az önkormányzat a pervesztes társasházak segítségére sietett úgy, hogy a választottbíróság által megfizetni rendelt összeg nagy részét megelőlegezték a társasházaknak kölcsön formájában, a fennmaradó részt, mint önerőt magának a társasháznak kellett azonnal előteremteni tulajdonosi befizetésekből. Az önkormányzat azonban nem bank, ezért kamattámogatást nem nyújthat, és kamatmentességet sem biztosíthat. Az önkormányzat által felszámolt kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező.
Végeredményben biztonsággal kimondható, azok a társasházi közösségek jártak kevésbé rosszul, akik nem ezt az utat választották. Az igazi feketeleves viszont még csak most jön. Nehogy Ócsa legyen az új lakóhely!
Battai Hírpótló
