Az ösvény Sebastian Kneipp, 19. századi katolikus pap teljességre törekvő, természetgyógyászati tanításai alapján készült. Eszerint a mozgás, az egyensúly, a táplálkozás, a növények és a víz ötös egysége testnek és léleknek egyaránt gyógyulást hoz, fejleszt és erősít.

Az ösvényt érdemes oda-vissza végigjárni. Bejáratánál tábla emlékeztet, hogy ezen az úton mezítláb kell elindulni! Kétméterenként váltják egymást a különböző felületek: kemény, puha, hideg és meleg anyagok. Az első szakaszon a vakok és gyengénlátók számára speciálisan formázott betonkockákon lépkedhetünk, majd füvön, homokon, kisebb és nagyobb macskaköveken és gömbkavicsokon, félbevágott fagerendákon, márványon, ütéscsillapító gumifelületen. Az egyik kazettában idénytől függően váltja egymást a toboz-, illetve gesztenyetakaró.

Az ötletadó óvónő elmondta, az utat lassan és csendben kell végigjárni, minden lépést, minden érzést átélve. A különböző felületek különböző emlékeket ébresztenek, más és más érzelmekre hatnak. A nagyobb köveken egyensúlyozni kell, a márvány hideg, a homok melegen csiklandoz, a hűvös fű megnyugtat. A levegő folyamatosan éri a talpat, ezáltal a vérkeringés és a szellem felpezsdül a séta során, ami serkenti a méregtelenítést és jó hatással van az idegrendszerre is.