Mi szülők, legutóbb a december 20-i "karácsonyi napon" beszélgettünk erről. Lassan hagyománnyá növi ki magát ez rendezvény a Kőrösi iskolában, melyet a szülők és a DÖK adnak minden év decemberében a diákoknak és pedagógusoknak.
Korán reggel a finomságok készítésével kezdődött nap. A segítő szülők sütötték a tököt, gesztenyét , a fahéjas-cukros almákat.
Volt forró gyümölcstea és hamis "forralt bor" almaléből és fűszerekből.
Az első szünetre igazi adventi vásártér lett az iskola előtere.
A pedagógusok valamennyi osztályt kihozták az udvarra, hogy "együtt legyünk", és érezzük – ha csak rövid időre is - egy finom tea és sült gesztenye mellett azt az áldott hangulatot, amit ez az időszak az embereknek jelent évszázadok óta.
Az aulában - halk karácsonyi zene mellett - a gyermekek által begyűjtött használt, de még jó minőségű könyveket árultuk. A mai "gépekkel zsúfolt" gyermekvilágban meglepetésszerű volt, hogy milyen örömmel vásárolták az írott irodalmat a diákok.
Mi szülők legalább annyira élveztük ezt a napot, mint a gyerekek. Soha még ennyi anyuka és apuka nem jött a hívásra, mint most. Mindenki vidáman tette a dolgát és segítette a másikat, legyen az szülő, vagy gyermek. A jó kedv és hangulat végig kísérte az egész napot.
Visszatérve a címben feltett kérdésre, sokat beszélgettünk, miért is jó "Kőrösisnek" lenni.
Nagyon általános megfogalmazás, hogy az a jó iskola, ahol a diák jól érzi magát. Egyszerű, sablonos, de mégis igaz.
A mai felgyorsult és rohanó életünkben, gyermekeink közel 10 hónapon át – szakköröket is beleszámítva – nem ritkán 8 órát töltenek naponta az iskola falai között.
A szakmai ismérvek mellett nekünk az a legfontosabb, hogy ennek az iskolának önálló arculata van, és ehhez a tanárok személyisége, egyénisége elengedhetetlen. Hittel végzik a munkájukat, ami lássuk be, nem könnyű feladat.
Ha a szakmai igényesség mellé társul csipetnyi humor, önkontroll, kellő empátia és pozitív hozzáállás a "legnehezebben" kezelhető gyermekhez is, akkor ez hamar igazolásra talál a dáknál. A mi gyermekeink ezt (is) megkapják a "Kőrösis" hétköznapokban.
Nincs két egyforma gyermek. Igen, vannak gyengébb képességű gyermekek is, akiknek nem megy olyan jól a tanulás, akik önállóan talán soha nem nyernek majd versenyt az iskolának, nem érnek el helyezést valamilyen tanulmányi megmérettetésen. A folyamatos segítés és orientáció, amit ezek a kisdiákok is kapnak év közben, könnyebbé teszi nekik is a rendszeres készülést az órákra.
Mi mindezt megkapjuk ebben az iskolában.
Sokan, akik idehozták gyermeküket évekkel ezelőtt, ma a testvéreket is örömmel íratják be, hogy folytatódjon a hagyomány. Mert feltenni a Kőrösi kitűzőt, felvenni a kék pólót és elénekelni a Kőrösi himnuszt, igenis büszkeség diáknak, szülőnek egyaránt. Mi szülők éppolyan büszkén vagyunk Kőrösisek, mint a diákok, mert a közös munkának köszönhetően egész évben részesei vagyunk az iskolai életnek.
Az itt dolgozó pedagógusok megtanítják a diákot tanulni és felkészítik őket az élethosszig tartó tanulásra. Ennél jobb "indulótőke" pedig nem is kell a nagybetűs élethez.
Pallagné dr. Sáránszky Erika,
két jelenlegi és egy volt Kőrösis diák anyukája
