Az olvasó ügyvédje - A házassági bontóper

A házasság felbontása kétféle lehet, az ún. "megegyezéses bontó", amely során a peres felek peren kívül meg tudnak állapodni a legfontosabb kérdésekben. Ezek a következők. Kérik-e a házassági kötelék felbontását? Kiskorú gyermekük, gyermekeik melyik szülő gondozásába és nevelésébe kerülnek, hogyan alakul a gyermektartásdíj mértéke és teljesítésének módja - önkéntes vagy letiltásos teljesítés? A gyermektől különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásának időpontjai, módja. A peres felek utolsó közös lakására vonatkozó lakáshasználati megállapodás - osztott lakáshasználat vagy valamelyik fél kizárólagos használata. A házastársi vagyonközösséghez tartozó ingóságok megosztása. A lakáshasználati jog ellenértéke iránti igény érvényesítése vagy ennek mellőzése. A lakásból távozó házastárs, amennyiben tulajdonosa a tárgyi ingatlannak, jogosult a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére. A házastársi tartás iránti igény érvényesítése vagy ennek mellőzése. Perköltség iránti igény érvényesítése vagy ennek mellőzése.

Ha a peres felek a fenti kérdéskörök mindegyikében egybehangzó és azonos akaratnyilatkozatot tesznek a bíróságon, elkerülhetik a házasságuk megromlásához vezető okok feltárását, és a bíróság - amennyiben egyezségük megfelel a kiskorú gyermek(eik) érdekének is – azt jóváhagyja. Ez a kíméletesebb formája a házassági bontópernek, amely mind időben (ha van egyezség és megfelel a jogszabályoknak és a kiskorúak érdekének, a második tárgyaláson ítéletet is hozhat a bíróság), mind költségben és utoljára, de nem utolsósorban idegi-érzelmi állapot tekintetében is a legmegfelelőbb módja a házasság felbontásának.

Ha egyetlen mód van rá, csakis ezt javasolom mindenkinek, aki házassági bontóperben áll, vagy a jövőre nézve ilyen szándéka volna.

A házasság felbontásának másik formája, amikor a házasságot a bíróság valamelyik házastárs kérelmére bontja fel, amely során viszont már nincs a peres felek között akarategység. Ez az ún. "tényállásos bontás", amely során a felek által beterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság feltárja a házasság megromlásához vezető okokat. Ez a bontás minden vonatkozásban kíméletlenebb, miden érintett számára, de legelsősorban a kiskorú gyermekek számára. Mély nyomokat hagyhat, és általában költségesebb és nyilván sokkal hosszabb is, mint az ún. "megegyezéses bontás."

A házasság felbontása iránt a pert az egyik - vagy mindkét - házastársnak személyesen kell megindítania, amely történhet saját maga által írt keresettel, vagy ügyvédnek, illetve más személynek (pl. hozzátartozójának) az ő képviseletére adott megbízással. A keresetlevelet az illetékes bíróságra kel benyújtani 30 000 forint értékű illetékbélyeggel. Ez úgymond a bíróság munkadíja a per indítása során. A keresetlevélhez csatolni szükséges a házassági anyakönyvi kivonat eredeti példányát, és a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát. A kereseti kérelemből ki kell tűnnie, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlásához vezető okok feltárásával kérik-e. Ez a per folyamán alakulhat is, pl. a megegyezés mégsem jön létre a peres felek között, így átfordul a per ún. feltárásos bontóperré, vagy a megegyezés reménye nélkül indul, de időközben mégis sikerül peren kívül megegyezniük a feleknek a fenti kérdéskörökben, így végül egyezséggel zárul

A pert indító fél felperesi, míg a másik fél automatikusan - egyezség esetén is – alperesi pozícióban van.

Ha a felek jogi képviselőt bíztak meg, akkor is javasolt – főként egyezség esetén – minden tárgyaláson személyesen is részt venniük, mivel vannak olyan helyzetek, amelyekben kizárólag személyesen tehetik meg a szükséges nyilatkozatot.

Az első tárgyaláson a bíróság elsődleges feladata a házastársak meghallgatása, illetve a békítésük megkísérlése. Ha a békítés sikertelen volt, vagyis akár csak az egyik fél úgy nyilatkozik, hogy fenntartja válási szándékát, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. E naptól számított legkésőbb három hónapon belül írásban kell kérni a per folytatását, mivel ennek hiányában a per megszűnik, vagyis következő tárgyalási napot a bíróság nem tűz ki.

A folytatás iránti kérelem beérkezését követő 30 nap eltelte után tűzhet ki a bíróság újabb tárgyalási határnapot. Ez alól azonban kivétel, ha a peres felek egybehangzóan kérik a házassági kötelék felbontását és nincsen közös kiskorú gyermekük. Ez esetben a bíróság az első tárgyalási napon is felbonthatja a házasságot.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható továbbá, ha a békítés nem vezetett eredményre, és az egyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy

a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják, hogy a közös gyermek(ek) elhelyezését, gondozását, tartását olyan módon rendezték, amely a gyermek érdekében áll. A felek megegyezésén alapuló bontás esetén a bíróság a házasság felbontásáról ítélettel határoz azt követően, hogy a házastársak egyezségét jogerős végzéssel jóváhagyja. Az ún. megegyezéses bontás esetén a felek rendszerint nem élnek az ún. fellebbezési jogukkal, arról már az utolsó tárgyaláson mindketten lemondanak, így az ítélet a kihirdetés napján jogerőre emelkedik.

A felek közötti megegyezés hiányában az eldöntésre váró kérdésekről a bíróság dönt.

A házasság bírósági felbontása esetén - ha a felek nem mondanak le a fellebbezési jogukról, mint a megegyezéses bontás esetén - a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A perköltség viseléséről (amely a bíróság eljárási illetéke, az ügyvédi munkadíj, a szakértői díj, stb.) a bíróság általában az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.

A házasság a felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, amely eredményképpen a felek újabb házasságot köthetnek, a volt feleség – ha volt férje nevét viselte -, újra leánykori nevét viselheti, megszűnik az ún. házasságon alapuló apai vélelem, megnyílik a házastársi tartásra való igény (ettől kezdve lehet követelni, ha az ítélet erről rendelkezik), megszűnik a házastársi vagyonközösség (kivétel azon ingatlanvagyon, amely a volt házastársak életközössége alatt keletkezett, amennyiben az ezen való tulajdonközösséget a házasság felbontása iránti perben vagy ennek folyamán peren kívüli megállapodással meg nem szüntették a felek) és megszűnik a házastárs öröklésen alapuló özvegyi (haszonélvezeti) joga is.

Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemen, vagy hétköznap 10.00 és 15.00 között a +36-30-85-77-560-s telefonszámomon.

Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd