A megjelenteket Kovács Lajosné, az Óvodavezetők Munkaközösségének vezetője üdvözölte házigazdaként. Köszönetét fejezte ki Vezér Mihály polgármesternek, amiért a tanácskozás létrejöhetett, majd dr. Tüske László közoktatási tanácsnok mondott köszöntőt. Ahogy fogalmazott, sosem voltak hasonlóan nehéz helyzetben az intézmények tanévkezdés előtt néhány nappal, mivel sok szabályozási kérdés még mindig nyitva áll. Az önkormányzatok előtt még teljes mértékben nem ismert, milyen feladatok maradnak náluk az általános iskolák január elsejei államosítása után. Vezér Mihály polgármester egy korábbi intézményvezetői megbeszélésen azonban hangsúlyozta, amennyiben a város pénzügyi erőforrásai nem változnak, az önkormányzat továbbra is támogatja az intézmények működését a minél eredményesebb szakmai munka biztosítása érdekében.

Bertók Zoltánné közoktatási szakértő elsőként a kormány Nemzeti Együttműködési Programját ismertette, amelyre minden jelenlegi jogszabályváltozás épül. Egyebek mellett kiemelte, hogy a kormány a program szerint változtatni kíván a forrás- és értékhiányos iskolák helyzetén, amelyek jelenleg nem képesek javítani a társadalmi egyenlőtlenségen, a gyerekek – különösen a romák - katasztrofális egészségi állapotán, valamint, a tanulás általi kiemelkedés útját választhatóvá kívánja tenni. Hozzáfűzte, erősen vitatott, hogy a felsőoktatási felvételi rendszer reformja, a diákhitel jelenlegi feltételei és a tankötelezettség korának leszállítása valóban utóbbit szolgálja-e.

A kormányprogramban prioritást kap a közoktatásra szánt pénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, amely érdekében minden intézmény önálló számlaszámot létesített, az eddigi normatív finanszírozást feladat alapú váltja fel, a pénzmozgások és az egész közoktatás irányítása pedig központi intézményekben és elektronikus felületen történik majd.

Kiemelt figyelmet kap a kormányprogramban a sport és az ifjúság támogatása. A tavaly elfogadott és szeptember 1-jén már módosításokkal életbe lépő nemzeti köznevelési törvényben fontos szerephez jut a mindennapos testnevelés, aminek azonban tárgyi, személyi feltételei nem biztosítottak mindenhol. A jövő tanévtől kötelező óraszámban tanulnak a gyerekek hit-, illetve erkölcstant a szülő választása alapján, és jelentős változás, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek mellett a kiemelkedően tehetségesekre is. Fejlesztésüket a pedagógiai programokba kell foglalni, és ehhez uniós pályázatokat is igénybe lehet venni.

A kormányprogramnak része a pedagóguspálya tekintélyének visszaállítása is – amit a szakértő szerint elsősorban a bérek rendezésével lehetne előmozdítani. A pedagógus életpályamodell bevezetése sokat jelenthet ezen a területen.

Január elsejétől az általános iskolák állami fenntartásba kerülnek, de az új önkormányzati törvény szerint szerződés alapján az önkormányzatok elláthatnak állami feladatot is. Azt azonban még nem lehet tudni, milyen pénzügyi eszközök állnak majd rendelkezésükre az intézmények további működtetéséhez.

Az április óta érvényben levő új szabálysértési törvény ugyancsak változást jelent a közoktatási intézmények működésében. A szakértő szerint eszközt kapnak a kezükbe, hogy a szülőket kötelességük ellátására motiválják, hiszen ha valaki például nem hajlandó gyermekét a szakértői bizottság elé vagy a javasolt fejlesztésre vinni, azt jelenteni kell a jegyzőnek, illetve januártól a kormányhivatalnak, amelyek szabálysértési eljárást indíthatnak az ügyben.

Szeptember 1-jétől, fokozatosan lép életbe az új nemzeti köznevelési törvény. Idén még nem sok változást fognak észrevenni a szülők és a diákok. A legtöbbet 2013 szeptembere hozza majd. Ekkor lép életbe egyebek mellett az új tankötelezettség, aminek alsó korhatárát május 31. helyett augusztus 31-ben határozták meg. Elsőként azokra vonatkozik majd, akik 2013. augusztus 31-ig töltik be hatodik életévüket. Ha az óvodavezető javasolja, és a szülő is szeretné, még egy évet óvodában tölthetnek, ha viszont a hetedik évet is betöltik, csak szakértői bizottság határozhatja meg, maradjanak-e ovisok vagy kezdjék el az első osztályt. A tankötelezettség felső korhatára 16 évre csökken. Bevezetik az egész napos iskola rendszerét, létszámhoz igazítva kötelező lesz az óvoda- illetve iskolapszichológusi szolgáltatás. Megjegyzendő, Százhalombattán már évek óta feladatfinanszírozási költségvetési modell szerint támogatja a város az intézményeket, már az előző tanévben elindították a mindennapos testnevelést, és működik a gyerekek pszichológia ellátása is.

A közoktatási szakértő hangsúlyozta, az intézményvezetőkre már idén szeptembertől nagyon sok feladatot ró az új köznevelési törvény és a többi átalakított jogszabály. A szervezeti és működési szabályzattól a helyi pedagógiai programig minden dokumentumukat aktualizálni kell. Ahhoz pedig, hogy eligazodjanak a jelenleg is folyó törvényi változásokban, számos joganyagot, rendelettervezetet bocsátott az érdeklődők rendelkezésére.