Három héttel a tanévkezdés előtt még mindig nem tudni, miként folytathatja oktatási-nevelési intézményei működtetését a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). A lapunkban korábban már bemutatott, jelenleg sem egyházként sem pedig egyesületként el nem ismert szervezet augusztus 15-én rendkívüli sajtótájékoztatón fordult a nyilvánossághoz.
A több mint harminc éve alapított MET a tavaly életbe lépett új egyháztörvény értelmében már nem tekinthető egyháznak, amely miatt nem tarthat igényt állami normatívára, illetve az adó egyszázalékokból befolyó társadalmi támogatásra sem. Iványi Gábor lelkész, a szervezet vezetője április 27-én kérelmezte, hogy vegyék nyilvántartásba egyháza egyesületté alakulását, amely azonban a mai napig nem történt meg. Mindez azt jelenti, hogy a MET önhibáján kívül olyan tisztázatlan jogi helyzete kényszerült, amely lehetetlenné teszi szociális és oktató-nevelő intézményei további fenntartását, miközben ezek az intézmények jelenleg több ezer emberről gondoskodnak, és mintegy nyolcszáz munkahelyet tartanak fenn.
A már jelenleg is erőn felül működtetett harminckét iskolában közel háromezer, többségében halmozottan hátrányos helyzetű diák tanul. A főként az ország leghátrányosabb térségeiben található befogadó intézményekben többségében roma, mélyszegénységből érkező, háttér és motiváció nélküli gyerekekkel foglalkozik a MET, miközben az érintett településeken lassan ezek az intézmények maradnak az egyedüli munkáltatók. Több száz családnak biztosítanak rendszeres bevételi forrást, miközben az önkormányzatokkal együttműködve a szociális étkeztetésben is szerepet vállalnak.
A MET háromszor nyújtott be kérelmet az Alkotmánybírósághoz az új egyháztörvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítése végett. Indítványuk szerint alkotmányellenes, hogy az egyházak elismeréséről átláthatatlan feltételek alapján, politikai döntés keretében határoz az országgyűlés, amellyel szemben nincs hatékony bírósági jogorvoslat. A panasz külön is támadja a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek a korábban jogszerűen működő egyházaktól vonják meg az egyházi státuszt. Iványi Gábor hangsúlyozta: ha sérelmük záros határidőn belül nem nyer orvoslást, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak.
A vezetőlelkész a lelkiismereti és vallásszabadság ügyében nyílt levelezést folytatott Lukács Tamással, az országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága elnökével, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, Gyulai Gáborral, a Nyíregyházi Törvényszék elnökével, valamint Szászfalvi László államtitkárral és Balog Zoltán miniszterrel az Emberi Erőforrások Minisztériumából. Mindezidáig nem sok eredménnyel.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a MET államtól átvállalt oktatási, szociális és karitatív tevékenységét – ha erősen csökkentett financiális háttérrel is, de – változatlanul folytatja.



