Május 9-én a Százhalombattai Hírtükör on-line oldalán jelent meg Demagógia és nemzetgyűlölet c. írásom, amelyben bátorkodtam szót emelni a korábbiakhoz képest egyre jobban terjedő, a politikai ellenfeleket lejárató, gyűlölködést szító írások ellen. Ezek az írások és az általuk képviselt stílus egy letűnt kor agitációs-propagandisztikus eszközeivel, ellenszenvtől fűtötten keltenek gyűlöletet a célzott személyek ellen, egyidejűleg arra is törekedve, hogy az olvasót a saját nemzete, a magyarság ellen hangolják. Sajnos, nem túlzás azt állítani, hogy hazánkat 1989 óta gyakran szünet és következmények nélkül gyalázzák, s ezt bárki megteheti "demokratikusan és szabadon ". Varga E. László történész megállapítása szerint: "Belegázolnak méltóságunkba, történelmünkbe és kultúránkba, s mindezt mintha élveznék is. Azt üzenik az olvasóknak, hogy úgy nézzenek a magyarokra, mint akik számlájára semmi pozitívum nem írható. Ilyen hazug, ellenséges propagandát folytatott a magyarság ellen a Galilei Kör, a Huszadik század köre az 1910-1920-as években, a világháború alatt Sztálinnak is felajánlkozó Károlyi Mihály is."
A gyűlölködés ellen nem először szóltam. 2011. május 30-án, ugyancsak a Hírtükör on-line oldalán megjelent Gyűlölködés mindhalálig? című írásomban a zsigeri gyűlölködőktől azt kértem - és ma is azt kérem! -, hogy térjenek észhez! Ilyen felkéréshez azonban alig akadnak csatlakozók. Így van ezzel Szabó Attila is, az MSZP helyi szervezetének elnöke, aki májusi írásomra nem abban a felfogásban válaszolt, hogy érvekkel alátámasztva cáfolja álláspontomat, hanem azt teljesen figyelmen kívül hagyva, folytatta korábban kezdett gyűlölködéseit. Régi bevált módszer: "ha nincsenek érveid, támadd a személyt." Szabó Attila is ezt teszi, agresszivitással támad, ami reflex-szerű gyűlöletet jelez. Írásommal kapcsolatban megállapítja, hogy "a színvonal egyre laposabb és unalmasabb", s hogy írásom "sovinizmussal teli fércmű". Azt is írhatta volna, hogy fasiszta vagyok, náci, meg fajgyűlölő, meg antiszemita, meg ki tudja még mi minden. Ja, meg azt is írja, hogy kirekesztő vagyok, ütöm a baloldalt, meg gyalázkodok. A gyűlölet ellen szólok, tehát gyalázkodom! Szabó Attila nem indokol, csak vádol! A múltról úgy nyilatkozik, mintha pártja abban az időben az eseményektől független, teljesen kívülálló lett volna. Rossz néven veszi, hogy dr. Benedek László írásával kapcsolatban Kun Béla jutott eszembe. Mint írja: kunbélázom azt a dr. Benedek Lászlót, aki kiállt mellettem, amikor rászorultam ⌠... ? ... ⌡, aki polgármesterként 13 milliárdot "spórolt" Százhalombattának, stb., stb. Azt is írja magasról tekintve rám, hogy a határon túlról érkeztem, mégis sikeresnek mondható szakmai karriert futottam be városunkban. A két dolognak semmi köze egymáshoz! Ami pedig határon-túliságomat illeti, jó néhány évvel ezelőtt, egy képviselő-testületi ülésen már leszögeztem, hogy "Árpád vezérrel érkeztem a Kárpát-medencébe." Szabó Attila erre már nem emlékszik, pedig az ülésen jelen volt! Szakmai karrieremet sem Százhalombattán értem el (a volt DKV-nál mb. pü-i osztályvezető voltam), hanem az Állami Fejlesztési Banknál és a K& H Bankközpontban. A kunbélázást illetően, nem értem, miért zavaró ez egy ú.n. baloldalinak? Feledésbe merültek volna a tanácsköztársaságra emlékező ünnepségek? – Kun Béla dicsőítése? – Károlyi Mihály nemes cselekedetének emlegetése (jelzáloggal terhelt vagyonát odaajándékozta a népnek), vagy az imperializmus elleni békeharc? Esetleg mindezt úgy kell felfognunk, hogy mostantól minden másként volt? Napjainkban nem a békeharc a téma, hanem a demokrácia és a szabadság, illetve annak sajátos értelmezése. Amikor dr. Benedek Bécsben üdült, és onnan aggódott a hazai munkanélküliség, a megszűnő demokrácia és szabadság miatt, s közben agyon dicsérte az osztrák viszonyokat, a számomra visszatetsző képhez kapcsolódva jegyeztem meg, hogy Kun Béla is a demokrácia miatt aggódott, amikor Bécsen keresztül Moszkvába kellett menekülnie. Igaz, azt is megemlítettem, hogy Ukrajnában több mint tízezer kivégzés tapadt a kezeihez.
Végül, térjünk vissza a 13 milliárd forint spórolt pénzhez. Ez a bejelentés számomra, s valószínű mások számára is meglepő. Erről eddig nem hallottam. Amennyiben ez igaz, úgy a megtakarítás konkrét módját, forrását feltétlenül a nyilvánosság elé kell tárni. A kijelentés valóságtartamát ugyanis igazolni kell! Azt, hogy miben állt a megtakarítás, miként mutatták ki, kimutatható-e, ha igen, mi történt a megtakarított összeggel?
Százhalombatta, 2012. július
Balla Károly
