Országgyűlési képviselőnk szerint jó döntést hozott a miniszterelnök a kormányátalakítással, amely szerint a miniszterelnökséget vezető államtitkár Lázár János lett, Varga államtitkár az IMF tárgyalást folytató tárca nélküli miniszteri pozícióba került, Balogh Zoltánt pedig az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetőjévé választották. A változtatások az elmúlt időszakban is érzékelhető sikeres politika folytatását szolgálják. A siker ugyan az átlagemberek számára közvetlenül még nem érzékelhető, amelynek elsősorban az az oka, ahogyan 2010-ben a Fidesz átvette az országot. Sikerült azonban "megmenteni hazánkat", és mindemellett komoly államberendezkedési reform is lezajlott. Bevezetésre került egy új, arányos adórendszer, megszüntették a nyugdíjrendszert terhelő felesleges kiadásokat, és a nemzeti erőforrásokból sikerült az adósságcsökkentést is végrehajtani. A magyar gazdaság versenyképessége erősen javult, a svájci székhelyű IMD intézet versenyképességi listáján két helyet lépett előre hazánk, így a 45. helyen állunk a világgazdaságban, közelítve Cseh- és Lengyelországhoz. Aradszki András szerint sikeresnek mondható a mögöttünk hagyott két esztendő.

Elfogadta a kormány a Fogyasztóvédelmi Törvény módosítását. A törvény célja egyebek mellett a kis- és középvállalkozók terheinek csökkentése, kevesebb lett a rájuk kiszabható bírság legmagasabb összege. A törvény arra is kitér, hogy nem terhelhetik külön díjjal a szolgáltatók azon fogyasztókat, akik postai úton egyenlítik ki számlájukat.

Elfogadta a Parlament a távközlési adóról szóló törvényt is. A szolgáltatóknak hívásonként és smsenként kettő forintot kell fizetniük, de az adó mértéke nem haladhatja meg a havi hétszáz, illetve a kettőezer ötszáz forintot, az első tíz perc beszélgetés pedig minden hónapban adómentes. Ezzel egyidejűleg megmaradt a távközlési szektort terhelő különadó, amelyre tekintettel az év végéig még négyszáz, illetve ezernégyszáz forint a telefonadó maximuma.

Elfogadta az Országgyűlés a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozatot. Mint ismert, 1944 őszétől mintegy nyolcszázezer magyar került szovjet munkatáborokba, ahol nagyon sokan életüket vesztették. Érden egyébként már hosszú ideje minden év januárjának első vasárnapján megemlékeznek az elhurcoltakról.

Módosította az Országgyűlés a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő új tagokkal a magánnyugdíj-pénztáraknak az átadásra kerülő követelések felét állampapírban és pénzben kell teljesíteniük a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A szocialista képviselők erősen kifogásolták az intézkedést, de Aradszki András kiemelte, 2008-ban a Bajnai kormány is ezeket a feltételeket írta elő, amikor engedélyezte, hogy bizonyos korcsoport visszalépjen a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe.

Folyik a vita az általános biztosítási adóról, valamint az általános tranzakciós illetékről szóló javaslatról. A törvény különadót vet ki a biztosítókra, mivel a kormány úgy véli, hogy az elmúlt időszakban nem igazán vették ki a részüket a közteherviselésből. A baleseti, a családi vagyonkockázatokra vonatkozó adót és a tűzvédelmi adót összevonnák. Az összevonást követően az adó mértéke nagyobb lenne, de a kormány szerint mindez összhangban van azzal az új adópolitikával, amely szerint fogyasztási jellegű közterheket kell bevezetni és jobban meg kell adóztatni a monopolhelyzetben lévő területeket. Ugyanez vonatkozik a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslatra, amelynek tárgyalásakor Aradszki András is kifejtette véleményét a KDNP vezérszónokaként. Mindezen változtatásoknak megvan az a veszélye, hogy megborulhat a külkereskedelmi mérleg, tehát a nagy exporttal és importtal rendelkező vállalatok az export, illetve import számlájukat egy külföldi bankba vezetik ki és csak a nettót hozzák haza. Az egyeztetések ezen a téren még folynak a Bankszövetséggel.

A tavaly megalkotott katasztrófavédelmi törvény egyik rendelkezése szerint a veszélyes anyaggal dolgozó gazdálkodó szervezeteknek az abból származó árbevétel egy része után katasztrófavédelmi adót kellene fizetniük. A Széll Kálmán 2.0 megjelenésével azonban a kormány több kisebb adóbevételtől eltekintene. Ezek egyike lenne a katasztrófavédelmi adó is. A javaslatot az MSZP és az LMP nem támogatta, a Jobbik tartózkodott.

Lezárult az új büntetőtörvénykönyvről szóló részletes vita, amelynek során éles ellentét alakult ki a Jobbikkal a halálbüntetés bevezetésével kapcsolatban. A magyar alkotmányos alaptörvény a halálbüntetést nem engedélyezi.

Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszter beterjesztette a nyugdíjelszámolásról szóló szabályokat, amelyek lényege, hogy a nyugdíjak 2013 után is adómentességet élveznének. A szocialisták által beterjesztett törvényjavaslat ugyanis kilátásba helyezte a nyugdíjak megadóztatását.

Felfüggesztette a Parlament a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tárgyalását, az egyeztetések tovább folynak az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal.

Ugyancsak éles vita alakult ki a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény kapcsán. A Törvénykönyv július elsejétől lép hatályba. Közben hatvanhat jogszabályt kellett módosítani, a kormány tovább folytatta az egyeztetést a szakszervezetekkel és a már elfogadott Munka Törvénykönyvét is módosították, főként a szakszervezeti jogok tekintetében. Lehetővé vált, hogy a nem reprezentatív szakszervezet együttműködve jogosulttá váljanak kollektív szerződést kötni. Aradszki András vezérszónokként hangsúlyozta, hogy az új Mt. versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot, amely lehetővé teszi a foglalkoztatottság javítását. Az Mt-t a munkaviszony alapvető kérdéseiben folyamatosan kell alkalmazni, tehát a már megkötött munkaszerződés tekintetében is, ettől függetlenül nem érinti a szerzett jogokat.

Általános vita folyik az adózást érintő egyes törvények módosításáról, amelyekre a Széll Kálmán 2.0 a Bankszövetséggel kötött megállapodás miatt van szükség. Utóbbi a devizahitelesekkel kapcsolatban köttetett meg, végtörlesztéssel kapcsolatos kiadásaik egy részét a bankok leírhatják adóalapjukból, amelynek az a feltétele, hogy növeljék a hitelkihelyezéseiket.

Továbbra is emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, több mint ötezer új álláshelyet támogató kisvállalkozói pályázat zárult le, amelyre mintegy 10,4 milliárd forintos támogatási igény érkezett. A nyertes pályázóknak legalább nyolcezer munkahely megtartásában és ötezer ötszáz munkahely létrehozásában segítenek.

2014-től új költségvetési időszak kezdődik az Európai Unióban. Ennek kapcsán két konferenciát is rendeztek, amelyeken országgyűlési képviselőnk is részt vett. A tagállamok csökkenteni szeretnék a kohéziós kereteket, amely ellentétben áll a fejletlenebb, újonnan csatlakozott államok - köztük Magyarország - érdekeivel. A kohéziós források ugyanis erősen növelték a GDP-t és kiemelkedő szerepük volt a foglalkoztatottság növelésében is.

Magyarországon járt Antonio Horváth Kiss chilei szenátor, akivel munkaebéden vett részt Aradszki András, és aki nagyon fontosnak tartja a chilei-magyar kapcsolatok fejlesztését. Chile jó gazdasági alapokon áll, erős mezőgazdasággal és komoly nyersanyag-potenciállal rendelkezik. Körülbelül annyi lakosa van, mint hazánknak, területe pedig a többszöröse. A chileiek nagy lehetőségeket látnak a turizmus fejlesztésében, és egyre inkább érdeklődnek Európa, valamint Magyarország iránt. Annak ellenére, hogy a Bajnai kormány megszüntette Chilében a Magyar Nagykövetséget, Chile magyarországi nagykövetsége nem zárt be – emlékeztetett Aradszki András.