Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarországon is sürgetőbbé vált az állatok modern azonosítási rendszerének kidolgozása, egyrészt állatvédelmi és állategészségügyi okokból, másrészt az illegális állatforgalom megakadályozása céljából.
Az ideális egyedi jelölés követelményei:
- ne legyen hamisítható,
- az állat egész életében működjön, és egyértelműen leolvasható legyen,
- felhelyezése legyen egyszerű, fájdalommentes, és ne járjon az állat adott testrészének jelentős deformálódásával.
Ezeknek a követelményeknek az elektronikus állatazonosító rendszer (közismert nevén microchip) tökéletesen megfelel. A rendszer egyik része az állatba behelyezendő rizsszemnyi (11x2 mm-es) jeladó (transzponder) antennával és a kódot hordozó microchippel. Másik része a leolvasó (reader), amelyről a chip által visszasugárzott, 16 karakterből álló kód leolvasható. Ez a kód vihető be az állat és az állattartó adataival együtt számítógépes nyilvántartási rendszerbe, illetve az országos adatbankba. A nyak bőre alá kerülő, szövetbarát anyagú chip (jeladó) behelyezése fájdalommentes, láthatatlan, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A központi adatbank útján a rendszer segít megtalálni és azonosítani az elveszett, ellopott állatot (ha valaki az érintett állat chipjét leolvassa), segít megakadályozni a fogságban tartott veszélyes állatok felelőtlen szabadon engedését, az illegális állatkísérleteket, valamint a védett és veszélyes állatok csempészését.
A MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) a fajtatiszta kutyák FCI-MEOE származási lappal regisztrált egyedeit már 2005. január 1-jétől microchippel jelöli meg tetoválás helyett. A tenyésztők minden olyan állatorvossal elvégeztethetik a chipes jelölést, akik szerződést kötöttek a MEOE-vel és a microchipet és a leolvasót szolgáltató ANIVET Kft.-vel. A chip beültetésének, adminisztrációjának árát és a vizsgálati díjat az állatorvosnak kell fizetni, míg a származási lap, a microchip és annak regisztrációja árát a MEOE-nek. A nem fajtatiszta ebek chipjének az országos adatbankba történő regisztrációját a beültetést végző állatorvostól lehet kérni .
A microchipnek nemcsak itthon vehetjük hasznát, de kedvencünkkel történő külföldi utazáskor is. Egyes országok (Nagy Britannia, Írország, Málta) már most megkövetelik az elektronikus azonosító rendszert, mások még elfogadják a jól olvasható tetoválást is. Természetesen a kutyának emellett rendelkeznie kell az EU-n belül állatútlevéllel, amely tartalmazza a tulajdonos és az állat adatait (egyedi azonosítóját), az érvényes veszettség elleni oltásának és a parazitaellenes (féreghajtás, kullancsellenes) kezelésének igazolását. Ez nemcsak egy határátlépő okmány, hanem egy folyamatosan rendelkezésre álló állatorvosi igazolás, amellyel szinte az egész EU területén szabadon mozoghatunk (kivéve Nagy Britannia, Írország, Málta, Svédország, ahol vérvizsgálattal mérhető megfelelő veszettség elleni ellenanyag-titer és több hónapos várakozási idő szükséges). A tagországokkal azonos elbírálás alá esik az EU-n kívüli országok közül Svájc és Horvátország is, tehát ezekből az országokból is elegendő hazautazáskor a megfelelő egyedi jelölés és az érvényes útlevél. Ha Európai Unión kívüli országba (pl. Románia, Szerbia, Ukrajna) kívánunk kiutazni, majd visszajönni, akkor előzőleg elvégzett vérvizsgálat, majd a kötelező évenkénti veszettség elleni védőoltás folyamatosan biztosítja a visszalépés lehetőségét. Ez a szigorúbb előírás fontos az olyan országokkal szemben, ahol a veszettség gyakrabban előfordul, hogy megakadályozzuk az emberre is halálos vírus Unió területére történő behurcolását.
A veszettségoltásról tudni kell, hogy csak az oltástól számított 21. naptól érvényes. A Magyarországon hatályos rendeletek szerint (115/2004 FVM, 81/2002 FVM) a kutyatartó köteles minden három hónapnál idősebb ebét beoltatni veszettség ellen és féreghajtani a következők szerint:
- a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
- az első veszettségoltást követően 6 hónapon belül,
- ezt követően évenként.

